McKinsey: kitörési pont lehet Magyarország számára a startup-ökoszisztéma fejlesztése
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tehetségek megtartása és a digitalizáció terén is kitörési pont lehet Magyarország számára a startup-ökoszisztéma fejlesztése, amihez jó alapokkal rendelkezik, mégis le van maradva európai és régiós versenytársaitól ezen a téren – állapította meg a McKinsey tanácsadó cég friss tanulmánya.
A McKinsey szerint amennyiben a hazai startupok a többi európai országokhoz hasonló arányban és mértékben tudnának növekedni, 2,5-5 milliárd eurónyi pluszforrást tudnának bevonni a szektorba. Ennek jelentős hányada, 0,6-1,3 milliárd euró a helyi gazdaságban hasznosulna. A fejlettebb startup ökoszisztéma növelné az adóbevételeket, segítené a digitális megoldások elterjedését, és lendületet adna a teljes gazdaság digitális átalakulásának is.
A McKinsey tanulmánya szerint Magyarország kimondottan jó alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy a fenti prognózisban vázolt célokat elérje: kellő számú startup működik az országban, az elérhető kockázati tőke mennyisége nem marad el a visegrádi országok átlagától, és a szakképzett munkaerő is rendelkezésre áll. Ráadásul az IT-szektorban a szakemberek száma meg is haladja a régiós átlagot. Mindezek ellenére a legalább 1 milliárd dolláros vállalatértéket elérő startupok (közismert néven az unikornisok) számában Magyarország elmarad szomszédaitól: Csehországban 4, Lengyelországban 11 unikornis tudott felnőni, míg Magyarországon – a nyilvános adatok szerint – csak a LogMeIn jutott el erre a szintre.
A McKinsey szerint hét tényező van jelentős befolyással a megalakuló startupok számára, és arra, hogy közülük hánynak sikerül érett szakaszba kerülni. Ezek között az első az egyszerű vállalkozásalapítás és tőkebevonás. A vállalkozásalapítást és a tőkebevonást megkönnyítő, átlátható, egyszerű, ugyanakkor a visszaéléseket megakadályozó szabályozás alapvető feltétele a sikeres startup-ökoszisztéma kialakulásának. Ebben a hazai gyakorlat nincs összhangban a nemzetközi példákkal.
A második tényező a tanulmány szerint a képzett munkaerő, szakember-utánpótlás, a harmadik pedig a kedvező adókörnyezet mind a cégalapítók, mind a befektetők számára. Fontos tényező még a vállalkozói kultúra erősödésének közvetlen ösztönzése, a közfinanszírozás stratégiailag átgondolt kihelyezése, az átláthatóság és tudásmegosztás, és végül a képzések alapítók és szakemberek számára.
Matécsa Márta, a McKinsey partnere a közleményben kiemelte: ha az azonosított területeken sikerül előrelépést elérni a szektor érintettjeinek szoros együttműködésével, esély van arra, hogy Magyarországon egy virágzó startup-kultúra jöjjön létre, amely az egész gazdaságot dinamizálni fogja.
(MTI)
