Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bár többen arra számítottak, hogy a ciprusi bankbetétek megsarcolása után a főként orosz befektetők holdingjai pánikszerűen menekülnek az országból, ez a nagy roham elmaradt. Itthon neves hazai adótanácsadók, ügyvédi irodák szeretnék elérni, hogy ha a holdingközpontok a kivárás után mégiscsak a költözködés mellett döntenek, még vonzóbb célpont lehessen Magyarország.
„Arra számítottunk, hogy az első hullám kiáramlása nagyon gyorsan megtörténik, de egyelőre inkább az látszik, hogy a társaságok kivárnak, és az előzetes várakozásokkal szemben nem indultak el nagy tömegben holdingok Ciprusról” – értékelte a kialakult helyzetet az Adó Online-nak Máthé Dóra, a PwC Magyarország cégtársa. Magyarországon ugyanis még nem dörömbölnek a Ciprusról elvándorló holdingok, és a hírek szerint más országokban sem.
A kivárásban annak is szerepe lehet, hogy a ciprusiak marketingkommunikációjában erős szerepet kap az az üzenet, hogy a ciprusi holdingstruktúra jogszabályai nem változnak, mindössze a rendszer pénzügyi lábát érintették a megszorító lépések. Aki a pénzét ott tartotta, az nyilván rosszul járt, de a holdingok pénzeit nem feltétlenül kell abban az országban kezelni. A bankszámláját tarthatja Angliában, Svájcban vagy akár Magyarországon is. Így végül a zömében orosz befektetőkből álló holdingok nem kényszerülnek elrohanni Ciprusról.
Máthé Dóra szerint az orosz célcsoport vezetőivel beszélgetve kiderült, jelenleg olyan célországokban gondolkoznak, mint Hollandia, Luxemburg, illetve időnként Svájc és Anglia. Mellettük ugyan Magyarország neve is előfordul a legjobb öt ország listáján, de eddig leggyakrabban nem mi nyertük a versenyt.
A holdingok Magyarországra vonzásának két lába van. Egyrészt meg kell vizsgálni, hogyan lehetne olyan környezetet teremteni, amely vonzó lehet a külföldi holdingok számára, másrészt hogyan lehet az országot marketingeszközökkel „eladni”.
| RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények |
|---|
|
A holdingoknál tipikusan nem a pénzforgalom a lényeg, mert itt legtöbbször csak egyszeri pénzmozgásokról van szó: ekkor osztalékot kapnak a tulajdonosok, vagy részesedéseket adnak el. Ezért nem is marad a számlákon sokáig a pénz, csak egy-két napig, aztán tovább utalják a tulajdonoshoz. Így nem is a pénzforgalom irányítja a struktúrát, sokkal inkább az adózás és egyéb adminisztrációs körülmények kedvező jelenléte.
Magyarország számára leginkább azért érheti meg holdingokat vonzani, mert így belekerülhetünk a cégek körforgásába. Emellett munkát is jelentenének magyar ügyvédeknek, tanácsadóknak, valamint alkalmazottaknak.
Persze vannak olyan befektetők is, akiket nem szívesen látnánk az adóoptimalizálás során. Fontos, hogy az ország neve ne kötődjön szürke, fekete üzletekhez, ne használják Magyarországot pénzmosásra. Ha valaki nagy zűrbe keveredik, és kiderül, hogy Magyarországon van holdingközpontja, az nem tesz jót a megítélésünknek, de az adószakértő szerint az EU-ban senki nem a feketepénzű befektetőket gyűjtögeti, hiszen a tagállamok egyre erősebben törekednek az információmegosztásra.
Nyilván vannak olyan nagybefektetők, akik kerülik a nyilvánosságot, és a túlzott transzparenciára sokan érzékenyek. Ez attól is függ, hogy milyen típusú holdingról van szó. Ha nagy nemzetközi cégről vagy amerikai vállalatról, ott ilyen gond nincs.
A trustoknál például nem lehet teljesen látni a tulajdonosi hátteret, inkább csak a vagyonkezelőt. Nálunk a cégbíróságon trustokat nem lehet bejelenteni, mint tulajdonost, de van olyan Benelux-állam, ahol nem feltétlenül látják, hogy egy cég mögött ki áll.
Ez ugyan egyfajta hátrány, de az adórendszerünk miatt kifejezetten előnyben részesítenek minket a holdingok, mert gyakorlatilag az osztalék vagy egy részesedés értékesítése teljesen adómentesen tud bejutni Magyarországra, utána pedig szinte adómentesen el is hagyhatja az országot. Olcsó az alapítás, viszonylag megbízható az intézményrendszer, és a számviteli szabályozásunk is vonzó megoldásokat kínál. Nagy előnyünk például a többi kelet-európai országgal szemben, hogy nálunk lehet devizában könyvelni, így az árfolyamkockázatokat is képesek kiszűrni. Ha ehhez hozzátesszük, hogy emellett igen kedvező jogdíjszabályozásunk is van, akkor ez még vonzóbbá tehet minket, hiszen gyakran a jogok mozgatásával jár együtt a holdingok költözése. Nálunk a jogdíj a társasági adókulcs felével adózik, 500 millió forint adóalapig 10 százalék helyett 5 százalékkal, fölötte pedig a 19 százalék felével.
A nehézségeink között szerepel, hogy kicsik vagyunk, és nem ismernek minket. Ha az orosz holdingokat nézzük, akkor nem is nekünk van Oroszországgal a legjobb kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Egy orosz cég esetében ugyanis 10 százalék forrásadóval kell számolni a jövedelmek tekintetében.
Emellett a holdingok a kiszámíthatóságot is szemmel tartják, hiszen egy holding esetében odaköltözni és elköltözni is pénzbe kerül. Nálunk érdekes módon az elmúlt 10-15 évben mindegyik kormányzat nagy figyelmet fordított arra, hogy a nemzetközi adóstrukturálásban, és a nemzetközi holdingtevékenység szabályozásában teljesen pozitívan álljanak a lehetőséghez, és nem is voltak komoly adóváltozások, amelyek ezt a rendszert sújtották volna.
A gazdaság egyéb területén nyilván voltak kiszámíthatatlan lépések, és ha a befektetők azt látják, hogy rengetegszer változik az adórendszer, ill. egy-egy szektort hirtelen megadóztatnak, akkor nyilván nem gondolják úgy, hogy megbízható holdingbirodalom lehetnénk.
Mindezek ellenére a jelenlegi kormányzat felől nem érkezett olyan üzenet, amely azt mutatná, hogy az elmúlt 10-15 év gyakorlatán változtatnának. Deklaráltan pedig továbbra is azt üzenik, hogy a jövőben is segíteni kívánják a holdingokat.
A gazdasági stabilitás kiemelten fontos lenne – mondta el az Adó Online-nak Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az adószakértő úgy véli, ha nem kiszámítható a helyzet, akkor nehéz lesz idecsábítani a holdingokat még akkor is, ha a jogi és az adóztatási környezet megfelelő lenne számukra.
Bár az unió nyomására sarcolták meg a cipusi bankbetéteket, Kalocsai Zsolt szerint nem a jogi és diplomáciai okai voltak a kialakult helyzetnek, hanem a gazdasági probléma. A ciprusi helyzet sem alakult volna ki, ha a költségvetés rendben lett volna, illetve fontos gond volt a két nagy állami bank csődje is, amit nem volt képes Ciprus finanszírozni. Magyarország költségvetési helyzete ehhez képest sokkal konszolidáltabb, illetve a büdzsé hiánya a legalacsonyabbak között szerepel Európában. A holdingoknak otthont nyújtó országok versenyében a tanácsadócég elnök-vezérigazgatója szerint több különböző szabályozó komplex mátrixa számít, és itt Magyarországnak jó pár területen van fejlődési lehetősége. Persze jó pár olyan terület is van, ahol jelenleg is kedvezőek a feltételek. Ilyennek ítéli meg például a társasági adóterhelést, a jogdíjak kedvező adóztatását vagy akár az úgynevezett bejelentett részesedések rendszerét. Bár ugyancsak erősségünk, hogy nálunk lehetőség van a devizában való könyvvezetésre , de számos területen van még lehetőség az előrelépésre, hiszen Ausztriával, Svájccal, Lichtensteinnel, Luxemburggal versenyzünk, ahol olyan pénzügyi rendszer épült rá ezekre a struktúrákra, amely szerves egységet alkot a holdingok szabályozásával.
Magyarországnak emellett számos országgal van kettős adóztatást elkerülő egyezménye, de ha a magyar-orosz egyezményt vizsgáljuk meg, akkor a tíz százalékos forrásadót lehetne némiképp csökkenteni a kedvezőbb megítélés érdekében. Ezen túl meg kellene vizsgálni a többi kettős adóztatási egyezményt is, valamint azt, hogy melyek azok az országok, amelyek tekintetében vonzerővel bírunk, majd ezeknél szintén a forrásadóztatásra kellene összpontosítani. Emellett egyszerűsíteni lehetne az illetékességi szabályokat, illetve az adóhatósági eljárás tekintetében rugalmasabb eljárásra lenne szükség.
Mindeközben a világban egyre szorul a hurok az adóelkerülésre épülő pénzügyi struktúrák körül, hiszen a legtöbb állam, különösen az Egyesült Államok és az EU-tagországok arra összpontosítanak, hogy biztosítsák, illetve maximalizálják adóbevételeiket. Spanyolországban például hoztak olyan törvényt, hogy a külföldön tartott eszközöket, ingatlanokat, pénzeszközöket január 1-től majd be kell jelenteni. A bankbetétek vonatkozásában pedig egyre inkább a középpontba kerül a transzparencia. Svájc is kénytelen volt megkötni Nagy-Britanniával és Ausztriával azt a bilaterális egyezményt, amely alapján bizonyos eseteken adatokat szolgáltatnak a svájci bankbetétekről. Úgy tűnik, hogy a Benelux-államok és Ausztria is hasonló lépéseket tesz majd meg a jövőben.
A gazdasági és jogi szakértőkből álló hazai munkacsoport természetesen nem az offshore-országokban székelő feketepénzekre hajt, hiszen a nagynevű hazai cégek kifejezetten a transzparens, jogszabályoknak megfelelő holdingközpontokat veszik célkeresztbe. Kalocsai Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a tanácsadók és jogászok mellett Magyarország érdeke is, hogy egyre többen költözzenek ide. Szerint ugyanis szemmel látható, hogy ahol a holdingokra vonatkozó rezsimek működnek, ott az adóbevételek egyértelműen pozitívan járulnak az ország büdzséjéhez. Ráadásul a pénzügyi háttérkiszolgálás, mint könyvelés, adótanácsadás, banki adminisztratív munkaerő tekintetében is kedvezően hatna a hldingok letelepedése.
