Még mindig sokan mondanak le a nyaralásról


Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.

Kedvező és negatív trendek egyaránt láthatóak a középkorúak utazási tervei alapján. Akik várhatóan elmennek nyaralni az idén, azok az egy évvel korábbi 296 ezer forinttal szemben 327 ezer forintot szánnak majd erre. Az utazási kedv is pozitív irányban változott: a 2023-as jelentős visszaesés után az idén az utazási kedv valamivel nőtt, bár a 2021-2022-es szintek még messze vannak. Főleg a belföldi utazások említése marad el a korábbiaktól a K&H biztos jövő index szerint, amely az első negyedévben ismét megvizsgálta, hogyan vakációznának, pihennének az idei szezonban a 30-59 éves korosztály tagjai. A kutatás egyértelműen negatív eredménye pedig az, hogy sokaknak nincs meg a kellő fedezete egy hosszabb nyaraláshoz.

Rosszabb a helyzet, mint két évvel ezelőtt

Hosszabb, legalább ötnapos külföldi vagy belföldi utazásra a megkérdezettek 21 és 26 százaléka lát esélyt, azaz a többség nem tervez ilyen hosszú kikapcsolódást. Utóbbiak 71 százaléka ezt a pénzhiánnyal indokolta, míg tavaly 77 százalékuk mondta ugyanezt. Mindkét érték jóval meghaladja a 2022-es 58 százalékot.

Az persze érthető, hogy minél magasabb a háztartás jövedelme, annál alacsonyabb arányban említették ezt az indokot, de még a magasabb kategóriába tartozó – több mint 500 ezer forintos nettó jövedelemmel rendelkező – háztartások több mint fele, 55 százaléka is az anyagi okokra hivatkozott.
A 300-500 ezer forintjukkal a közepes jövedelmi kategóriába sorolt válaszadók 80 százalékának, a még alacsonyabb jövedelműek 88 százalékának jelentene korlátot az anyagi helyzet ezen a téren.

A jövedelmi helyzettel összhangban az alacsonyabb végzettségűek körében 77 százalék említette a pénzhiányt, miközben a magasabb végzettségűeknek is több mint a fele – 56 százaléka – gondolta így.

Hogyan utaznak azok, akiknek van rá lehetőségük?

Idén a megkérdezettek fele mondta azt, hogy várhatóan el fog tudni menni idén egy belföldi hosszú hétvégére. 2021 és 2022 első negyedévében jóval magasabb, 57 és 68 százalékos volt az arányuk. Hosszabb, legalább ötnapos belföldi pihenést már csak 25 százalékuk tart elképzelhetőnek, ami szintén jelentősen elmarad a korábbi 36 és 42 százalékos értékektől.

Rövidebb – maximum négynapos – külföldi utazás szintén mindössze 26 százalékuk számára opció, míg hosszabb külföldi utazással csak a válaszadók 21 százaléka számol. Ebben a két kategóriában nem történt jelentős változás, hiszen 2021-ben és 2022-ben rövidebb külföldi pihenésre 21, illetve 32, míg hosszabb külföldi útra 16, illetve 26 százalékuk utazott el. Idén a válaszok alapján a budapestiek 35 százalékának lesz lehetősége minimum öt napig tartó külföldi nyaralásra, ezzel szemben a falvakban élőknél csak 13 százalékos a várható arányuk. A magas jövedelműek 31 százaléka tervez hosszabb külföldi utat, szemben a közepes és alacsony jövedelműek 17 és 9 százalékával.

Forrás: K&H biztos jövő kutatás


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

MTÜ: erősebb félévet zártak a vidéki szálláshelyek, mint tavaly

A turizmus 2023-ban vett lendülete továbbra is érezteti hatását. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint január-júniusban 7,5 millió vendég 17,8 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken, ami 7,6 százalékkal szárnyalta túl a tavalyi rekordév első fél évi értékét – összegezte pénteken kiadott elemzésében a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

2024. július 19.

Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot

Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a Booking, továbbra is alkalmazta jogsértő kommunikációs gyakorlatát, illetve a fogyasztók pszichés befolyásolását is. A nemzeti versenyhatóság a feltárt jogsértések miatt 382,5 millió forintra bírságolta a vállalkozást. Ez minden idők legmagasabb, utóvizsgálatban kiszabott GVH-bírsága. A döntés azt jelzi, hogy a GVH kiemelten védi a magyar családokat, illetve a turisztikai ágazatot – írták.