Meglepte a londoni elemzőket az infláció


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az előrejelzések szerint a folyamatos inflációs meglepetések miatt az eddig vártnál jóval agresszívabb jegybanki kamatemelések várhatók a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon.

A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja a térség pénzügypolitikai kilátásairól összeállított szerdai helyzetértékelésében közölte: felülvizsgált prognózisa szerint Lengyelországban 3,50, Magyarországon 3,90, Csehországban 4 százalékig emelkedik a jegybanki alapkamat 2022-ben.

Kedvező lenne a forint erősödése

A ház azzal számol, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa egyenként legalább 30 bázispontos kamatemelést jelent be két következő kamatdöntő ülésén, november 16-án és december 14-én.

A BofA Global Research londoni elemzői szerint e várakozásukat a jelentős felfelé mutató októberi magyarországi inflációs meglepetés támasztja alá, valamint az, hogy a cseh és a lengyel jegybank a múlt héten már nagyarányú kamatemeléseket hajtott végre.

infláció

A cég kiemelte, hogy az októberben mért 6,50 százalékos tizenkét havi infláció messze meghaladta az MNB előrejelzését is, ráadásul a maginfláció is markánsan, 4 százalékról 4,7 százalékra gyorsult.

A BofA Global Research londoni elemzői szerint a magyarországi infláció összetétele arra vall, hogy az MNB számára is kedvező lenne a forint erősödése, ehhez viszont a magyar jegybank részéről pro-aktívabb likviditásszűkítésre van szükség, beleértve a mennyiségi enyhítési program befejezését.

Több út áll az MNB előtt

Egy másik globális bankcsoport, a Morgan Stanley londoni befektetési részlegének feltörekvő térségi elemzőrészlege szerdán ismertetett, felülvizsgált prognózisában közölte: a legutóbbi magyarországi inflációs adatok alapján most már azzal számol, hogy az MNB monetáris tanácsa a jövő heti kamatdöntő ülésen 75 bázispontos, decemberben 30 bázispontos, a jövő év első hónapjaiban három, egyenként 15 bázispontos kamatemelést jelent be, és így jövő márciusig 3,30 százalékra emeli az alapkamatot.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint ezt az előrejelzésüket egyéb tényezők mellett az alapozza meg, hogy a magyarországi maginfláció 70 bázisponttal jár az MNB által várt szint felett, emellett a piaci várakozás is nagyobb mértékű novemberi kamatemelést valószínűsít, ráadásul a legutóbbi napokban a környező gazdaságok jegybankjai is meglepetést okoztak jelentős mértékű kamatemeléseikkel.

A ház több alternatív kamatpályát is elképzelhetőnek tart az általa várt jövő tavaszi kamattetőzés eléréséhez.

Elemzése szerint nem zárható ki a jövő héten egy 45-60 bázispont közötti MNB-kamatemelés, amelyet ebben az esetben valószínűleg hasonló mértékű újabb emelés követne decemberben.

Ha viszont az MNB úgy dönt, hogy a ciklus jelenlegi szakaszára összpontosítja a monetáris szigorítást, akkor 100 bázispontos vagy ezt meghaladó emelést is bejelenthet legközelebbi ülésén, de ezt decembertől lépésenként csak 15 bázispontos további emelések követnék – áll a Morgan Stanley új forgatókönyv-változataiban.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

MNB: erősödhet a kereskedelmi ingatlanpiac aktivitása

Miután 2023-ban az irodapiaci és ipari-logisztikai kihasználatlansági ráták visszafogott kereslet és érdemi új átadások mellett tovább emelkedtek, 2024-ben a gazdasági növekedésen keresztül erősödhet a kereskedelmi ingatlanpiac aktivitása – állapította meg a jegybank szakértője a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.