Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Közgyűlés döntött: Budapest pályázna a 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogára.
A Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés határozatában kimondta: egyetért azzal, hogy Budapest a Magyar Olimpia Bizottsággal (MOB) közösen, az Országgyűlés támogatásával pályázzon a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésének jogáért.
A testület felkérte a főpolgármestert, hogy az olimpia budapesti megrendezésének megpályázására vonatkozó közös szándéknyilatkozatot – az Országgyűlés támogató döntését követően – a MOB elnökével együtt írja alá, és küldje meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének.
Az előterjesztést 25 igen szavazattal, az LMP-s Csárdi Antal ellenében, és a DK-ás Gy. Németh Erzsébet tartózkodása mellett fogadták el.
A PricewaterhouseCoopers 300 oldalas tanulmánya szerint az olimpia gazdasági előnyei, a nemzetgazdaság többletjövedelme 1100 milliárd forintra becsülhető, a szükséges befektetés összege pedig ennél kevesebbre, 774 milliárd forintra tehető. Amellett, hogy a játékok rendezésének gazdasági mérlege egyértelműen pozitív, az esemény megszervezése „segítené Magyarország felzárkózását Nyugat-Európához, a magyar életszínvonal közelítését a nyugatihoz.”
A tanulmány készítői „feltételezték az átlag 3 százalékos gazdasági növekedést tartalmazó gazdasági pálya fennmaradását és az olimpiától függetlenül elhatározott fejlesztések, fejlesztési tervek tényleges megvalósulását.”
(MTI)
Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára szeptember 15-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Szabados Richárdot, aki a nemzetgazdasági miniszter irányításával a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztése mellett a technológiáért fog felelni – jelentette be szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A szakszervezet képviselőivel egyeztetett a vállalat vezetése, a háttérben a Volkswagen válsága áll.
Egy 2014 óta húzódó ügy végére tett pontot az Európai Unió Bírósága (EUB) azzal, hogy kimondta: az Apple-nek 13 milliárd eurós (5,2 ezermilliárd forintos) adóhátralékot kell befizetnie Írországban – írja a CNBC.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
