Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A lakásárak tavaly tovább csökkentek, ám az értékesítések száma végre bővült – első ízben a 2009-es zuhanás óta. Az évtized elejéhez viszonyító lakásárindexek tekintetében Magyarország az európai középmezőnyhöz tartozik, ám még mindig jócskán a negatív tartományban vesztegel. Az InfoTandem 100. infografikája az Adó Online portálon…
Az új lakások forgalma hosszú évek óta folyamatosan csökken Magyarországon. Az értékesítési céllal épült – amúgy néhány kiemelt budapesti és nagyvárosi területre és környezetükre koncentrálódó –ingatlanok száma a 2008-as 17,4 ezerről 3,2 ezerre olvadt 2013-ra. Ennek megfelelően, az új lakások eladása is töredékére zuhant a szóban forgó időszakban: 14,1 ezer darabról 2,3 ezerre; a tavalyi érték újabb negatív rekordnak számít. Mindez azzal is járt, hogy az új lakások súlya a forgalomból a korábbi 10 százalék körüli szintről 3 százalék alá csúszott vissza, így a piacot immár szinte kizárólag a használt lakások adásvétele mozgatja. A válság e szegmenset is keményen megroppantotta, a 2008-as 140 ezer darab után a 83–87 ezres sávba ragadtak be az éves eladások.
Úgy tűnik viszont, ez utóbbi terület immár túljutott a mélyponton, a leszálló trend ugyanis 2013-ban, ha nem is látványosan, de megtört: az adásvételek száma 3,7 százalékkal, 86,4 ezerre emelkedett – az ügyletek fele a fővárosban és a megyeszékhelyeken zajlott –, s ezzel a válság kitörése óta a legmagasabb értéket produkálta. Ennek köszönhetően a teljes lakáspiaci forgalom is megindult felfelé, 3,2 százalékkal bővülve, s megközelítve a 89 ezres szintet.
Az óvatos fordulat egyelőre csak a mennyiségi adatokban mutatkozik meg, az árszintekben még nem: a használtlakás-árak tavaly is lejtmenetben voltak. Az újabb 2,9 százalékos mérséklődés nyomán ezen ingatlanok nominális árszínvonala 16,6 százalékkal, reálértékben pedig 31,7 százalékkal süllyedt 2008 óta. Ugyanezek a mínuszok az új lakásoknál 10,3 százalékot, illetve 26,5 százalékot tesznek ki – úgy, hogy ott tavaly minimális, 1 százalékos emelkedést mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal számai. (A lakáspiaci kimutatások forrása egyébiránt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékhivatali adatbázisa.)
Az eladott használt lakások átlagára tavaly országos átlagban 9,7 millió forintra rúgott, e mögött azonban településtípusonként hatalmas különbségek húzódtak meg. Budapesten volt a legmagasabb az átlagár, 13,6 millió forinttal; a megyeszékhelyeken már csak 9,2 milliót, a községekben pedig 5,6 milliót regisztráltak. Az agglomerációkon kívül eső községekben pedig az országos átlag alig harmadáért, 3,8 millió forintért kelt el egy átlagos ingatlan. A négyzetméterár országos szinten 145 ezer forintra apadt, s a területi eltérések e téren még nagyobbak: a budapesti 226 ezer forinttal szemben a kistelepülések 45 ezer forintja áll, azaz a különbség ötszörös.
A hazai számok egy ideje nemzetközileg is összehasonlíthatóak. Az Eurostat által közölt összevont lakáspiaci árindex a használt és az új lakások mutatóinak súlyozott átlaga. A legfrissebb kimutatások szerint az uniós tagállamok összesített lakáspiaci indexe 2014. első negyedévében a 2010. évi bázis 97,9 százalékán állt; ugyanilyen összevetésben a magyar indikátor 91,2 százalékot jelez. Ennél jóval gyengébb értékek is jócskán adódnak: Olaszország, Portugália és Szlovénia néhány, Románia és Horvátország viszont 12–14 százalékponttal marad el a magyar szinttől. A kontinensen a 2010-es nívóhoz képest a spanyoloknál vannak legmélyebben az árak, alig haladva meg a 70 százalékot. Látványos felívelés történt ugyanakkor a balti államokban – mindenekelőtt Észtországban, ahol már több mint 40 százalékos plusznál tartanak –, de más észak-európai országok is stabilan verik a kontinensátlagot.
