Mélypont az utolsó negyedévben – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar gazdaság teljesítménye 1,7 százalékos visszaesést szenvedett el 2012-ben; a legnagyobb visszacsúszást a negyedik negyedév hozta. A teljes GDP folyó áron 28,3 ezer milliárd forintra rúgott. Az InfoTandem heti infografikájából az is kiderül, egy főre vetítve mire futná ebből.


Mind a négy negyedévben csökkent a bruttó hazai termék tavaly Magyarországon, az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legnagyobb mértékű, 2,7 százalékos zsugorodást a KSH az utolsó három hónapban regisztrálta; a megelőző két negyedévben egyaránt 1,7 százalékos volt a mínusz, míg a január–márciusi periódusban „csupán” 0,6 százalékos gyengülés történt. Az év egészében 1,7 százalékos visszaesést mértek; ennek nyomán a tavalyi GDP értéke 28 276 milliárd forintot tett ki folyó áron. Ha ezt egyenlően elosztanánk a magyar polgárok között, akkor fejenkénti 2 millió 844 ezer forint jutna egy emberre. Vagyis – a csecsemőket is beleértve – mindenki vehetne belőle például egy városi kisautót, vagy éppenséggel 66 ezer tojást…

Szektoronként vizsgálódva, a leginkább drámai, 26,4 százalékos zuhanás a mezőgazdaságban következett be a negyedik negyedévben – igaz, ebben a viszonylag magas bázis is közrejátszott. Összességében az aszálykároktól sújtott agrárium a tavalyi visszaesésből 0,9 százalékpontért okolható. Ekkora mértékű növekedés-visszafogó hatást a megelőző fél évtizedben egyszer sem tapasztaltak az ágazatban.

A további szektorok közül a gyengén muzsikáló iparnál csak az építőipar teljesített rosszabbul: előbbi hozzáadott értéke 3,8 százalékkal, míg utóbbié 6,1 százalékkal apadt az utolsó negyedévben. Ehhez képest a szolgáltatások 0,9 százalékos visszacsúszása nem is tűnik soknak. Sőt, az információs, kommunikációs terület minden negyedévben bővülni tudott 3–4 százalékkal.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások az utolsó három hónapban 1,4 százalékkal fogyasztottak kevesebbet a bázisidőszakinál. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3,9 százalékkal esett vissza, míg a közösségi fogyasztás 1,7 százalékkal mérséklődött. Ezek eredőjeként a végső fogyasztás a negyedik negyedévben 1,0 százalékkal (az év egészében 1,7 százalékkal) zsugorodott.

A kilátások szempontjából súlyosabb körülmény, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás ennél jóval látványosabban, 5,6 százalékkal zuhant. Ezen belül biztató jel viszont, hogy a feldolgozóipar beruházásai emelkedni tudtak. E téren kiemelkedett például a járműgyártás és a gépgyártás, míg egyebek mellett a szállításnál, a raktározásnál és a kereskedelemnél meredek esés mutatkozott. Összességében a bruttó felhalmozás az utolsó három hónapban 9,3 százalékkal, 2012 folyamán pedig kétszámjegyű mértékben, 11,5 százalékkal lett kisebb.

Az Európai Unió egésze sem zárta túl jól az esztendőt: a negyedik negyedévben a huszonhetek GDP-je – az Eurostat gyorsbecslése alapján – 0,6 százalékkal volt soványabb, mint egy évvel korábban. A 6 százalékkal zsugorodó görög gazdaság mellett a portugálok (-3,7 százalék) és a szlovének (-3,0 százalék) sem dicsekedhetnek, az olaszok pedig hozzánk hasonlóan 2,7 százalékos esést produkáltak. A másik oldalon a balti államok állhattak fel a dobogóra: a lettek 5,7 százalékos utolsó negyedéves növekedése messze kiemelkedik a mezőnyből, de a litvánok 4,1 százaléka és az észtek 3,4 százaléka is elismerésre méltó produkció.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.