Mi is az a SWIFT, és hogyan csap oda az orosz gazdaságnak?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hétfőtől bevezetik Oroszország ellen a gazdasági szankciókat, amelyek része a világszinten gyors bankközi forgalmat biztosító SWIFT-ből való kizárás – ez akár 5 százalékkal is visszavetheti az ország gazdaságát, de az EU-nak is érvégést jelent.

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője vasárnap este, a negyedik külügyminiszteri egyeztetést követően bejelentette: a miniszterek olyan korlátozó intézkedéseket hagytak jóvá, amelyek “bénító” hatással lesznek az orosz pénzügyi piacokra.

“Ebbe beletartozik a jelentősebb orosz bankok kizárása a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből és az orosz központi banktartalékok mintegy felének befagyasztása” – jelentette ki. A szankciós listára orosz oligarchák, továbbá “a putyini rendszer” támogatásában kulcsszerepet játszó politikai szereplők is felkerülnek – tette hozzá.

A SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből való kizárás fő célja, hogy még inkább elszigeteljék Oroszországot. Ez a lépés lekapcsolja az érintett orosz bankokat a pénzintézetek ezrei által használt nemzetközi fizetési rendszerből, és így károsítja azt a képességüket, hogy globális szinten tevékenykedhessenek. A lépés komoly hatással lehet az orosz bankrendszer forrásokhoz való hozzáférésére is, amely kulcsfontosságú a zökkenőmentes pénzforgalom szempontjából világszerte.

A SWIFT-kifizetések egy százalékát érintheti

Ahogy arról a BBC News is ír, a SWIFT tulajdonképpen az a globális pénzügyi érrendszer, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló pénz zökkenőmentes és gyors átutalását. A rövidítés egy közösséget jelez, amely a világméretű bankközi pénzügyi telekommunikációt szolgálja (rövidítése: Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication).

Az 1973-ban alapított, belgiumi székhelyű SWIFT több mint 200 ország 11 000 bankját és intézményét köti össze. Ez egyfajta azonnali üzenetküldő rendszer, amely tájékoztatja a felhasználókat a fizetések elküldéséről és megérkezéséről. Naponta több mint 40 millió üzenetet küld, miközben több ezer milliárd dollár cserél gazdát cégek és kormányok között. Ezeknek az üzeneteknek több mint egy százaléka feltételezhetően orosz kifizetéseket tartalmaz.

SWIFT

A SWIFT-et amerikai és európai bankok hozták létre, amelyek nem akarták, hogy egyetlen intézmény fejleszthesse ki saját rendszerét és monopóliuma legyen, és a hálózat ma már több mint 2000 bank és pénzintézet közös tulajdonában áll.

Iránt még 2012-ben tiltották ki a SWIFT-ből a nukleáris programjával kapcsolatos szankciók részeként, így elveszítette olajexport bevételeinek csaknem felét és külkereskedelmének 30%-át.

Az EU, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság nyilatkozatai szerint a lépéssel „biztosítani fogják, hogy az érintett bankok elszakadjanak a nemzetközi pénzügyi rendszertől. A cél az, hogy az orosz vállalatok elveszítsék a hozzáférést a SWIFT által biztosított normál zökkenőmentes és azonnali tranzakciókhoz. Ez az értékes energia- és mezőgazdasági termékek kifizetését érinti a legsúlyosabban, amelyek így megszakadhatnak. A bankoknak így közvetlenül egymással kell kapcsolatot teremteniük, amely késéseket és többletköltségeket okozhat, és végső soron csökkentheti az orosz kormány bevételeit.

Milyen alternatívák lehetségesek?

Oroszországot már korábban is fenyegette a SWIFT-ből való kiutasítás – 2014-ben, amikor annektálta a Krímet. A nyugati országok akkor nem lépték a gazdasági pofonként is felfogható döntést, de ennek hatására Oroszország elklezdte kidolgozni saját, még nagyon fiatal határokon átnyúló transzferrendszerét, a Mir néven ismert Nemzeti Fizetési Kártyarendszert a kártyás fizetések feldolgozására. Jelenleg azonban kevés külföldi ország használja.

Alekszej Kudrin, Oroszország volt pénzügyminisztere szerint a SWIFT-től való elszakadás 5 százalékkal csökkentheti Oroszország gazdaságát. Az orosz gazdaságra gyakorolt tartós hatást illetően azonban vannak kétségek. Az orosz bankok olyan országokon keresztül irányíthatják a fizetéseket, amelyek nem vezettek be szankciókat, például Kínán keresztül, amely saját fizetési rendszerrel rendelkezik.

A SWIFT kiesése mindenesetre az EU-nak is komoly gondot okozhat, mert Oroszország az Európai Unió fő olaj- és földgázszolgáltatója, így nem lesz könnyű alternatív készleteket találni. Mivel az energiaárak már amúgy is az egekben vannak, több uniós kormány inkább elkerülte volna ezt a lépést.

A Világgazdaság szerint a kriptodevizákat is érzékenyen érintheti, amelyek piacán a háború kirobbanását követő első 24 órában 200 milliárd dolláros visszaesést jegyeztek. Mindemellett a lépések elő is segíthetik a kriptovaluták térnyerését, rohamosan megnövekedhet irántuk a kereslet, hiszen általuk megkerülhetők a szankciók.

(BBC NEWS, Világgazdaság, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

OC: Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon

Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.

2024. május 7.

GKID-Mastercard: elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése,  valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.

2024. május 7.

OTP Mobil: Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde

A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.