Életbe lépnek a szankciók Oroszország ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós tagállamok külügyminiszterei politikai támogatásukat adták az Oroszország elleni legújabb szankciócsomaghoz, amelynek intézkedései hétfőn lépnek életbe.

Josep Borrell, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője vasárnap este, a negyedik külügyminiszteri egyeztetést követően elmondta: a miniszterek olyan korlátozó intézkedéseket hagytak jóvá, amelyek „bénító” hatással lesznek az orosz pénzügyi piacokra. „Ebbe beletartozik a jelentősebb orosz bankok kizárása a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből és az orosz központi banktartalékok mintegy felének befagyasztása” – jelentette ki. A szankciós listára orosz oligarchák, továbbá „a putyini rendszer” támogatásában kulcsszerepet játszó politikai szereplők is felkerülnek – tette hozzá.

Blokkolják a propagandamédiát

Az EU 450 millió eurót különít el fegyvervásárlásra, valamint 50 millió eurót üzemanyagra és védőfelszerelésekre. Mint mondta, az Ukrajnába történő fegyverszállításról is megegyeztek, a logisztikai csomópontot Lengyelország fogja biztosítani. Az EU harci repülőgépeket is biztosít a védekezéshez.

szankció

Elmondta, hogy az EU a szankciók keretében blokkolja az Kreml közeli orosz médiát, betiltja az unió területén a Russia Today televíziócsatorna és a Szputynik médiaszolgáltató dezinformációs kampányát, amely „immáron teljeskörű háborús propagandát” terjeszt. Emellett kitiltják az uniós légtérből az összes orosz tulajdonú, lajstromozású repülőgépet, és több szankció is érinti majd „kollaboráns” fehérorosz vezetést.

A Nyugat-Balkán is veszélyben

Borrell azt is kijelentette, hogy az EU támogatni fogja Ukrajnát annak ellenére is, hogy Putyin elnök a nukleáris fegyverek használatára tett „célzásokat”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „az EU tart attól, hogy Oroszország nem áll meg Ukrajnánál, az orosz befolyás kiterjedhet a szomszédos országokra, Moldovára és Georgiára, és hatással lehet a Nyugat-Balkánra is”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vasárnap esti rövid videóüzenetében hangsúlyozta: az EU partnereivel együtt háborúellenes koalíciót hozott létre, egyre több nemzet és vezetői állnak ki a nemzetközi jog védelmében.

Mint mondta, az EU megszervezi a védelmi célú katonai felszerelések sürgősségi szállítását, a fegyverek, lőszerek, rakéták már úton vannak Ukrajnába. „Jelentős pénzösszegeket és humanitárius segítséget is nyújtunk”-tette hozzá.

Michel azt nyilatkozta, hogy az unió a párbeszéd és tárgyalások útján szeretné megoldani a konfliktust, azonban mindenkit felelősségre fog vonni, aki szerepet játszott a háború kirobbantásában.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.