GVH: számos ponton módosít a Viber hatósági eljárás miatt
Számos ponton módosít a Viber internetalapú üzenetküldő szolgáltatás a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának köszönhetően – közölte a hatóság pénteken.
Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cégeladás és felvásárlás előtt mind az eladónak és mind a vevőnek el kell készíttetnie a cégértékelést, hogy a tárgyalások során legyen „muníciója”, amivel a másik felet – legalábbis részben – sarokba szorítja – írja blogbejegyzésében az RSM DTM.
Finanszírozás előtt, a bankok, ha nem is cégértékelést, de olyan részletes üzleti tervet kérnek, amelyből könnyen előállítható egy standard cégértékelés. Ott a hangsúly inkább az EBITDA, vagyis a kritikus mutató az operatív nyereség és a teljesítendő adósságszolgálat aránya lesz.
A cégértékelést legtöbbször az alábbi „tranzakciók” folyamán illetve tranzakciók előtt szoktak a tulajdonosok vagy cégvezetők, esetleg bankárok végezni vagy végeztetni:
A cégcsoporton belüli át-, és kiszervezések során előfordulhat, hogy adószempontok miatt válhat szükségessé egy cégértékelés, ezt a témát a következő blogomban fogom kielemezni.
A cégértékelés tipikus esete
A cégértékelés alfaja, amikor nem teljes céget értékelünk, hanem csak egy egy adott eszközt: tipikus esete, amikor az egyik társaságban levő eszközt (általában immateriális eszköz, vagy technológia, vagy védjegy stb.) egy másik társaságba szeretnék átvinni/apportálni. Ez esetben szükséges lehet az adott eszköz felértékelése. Több bevett módszertan is van, 2 legelterjedtebb a royalty díj megtakarítási módszer és a költség módszer (ez utóbbinak is van 2 alcsoportja: múltbeli tény költség adatokon alapuló és a becsült újra-előállítási költségen alapuló értékelés. Ezt a témát későbbi bejegyzésemben fogom elemezni).
Tehát a cégeladás és cégfelvásárlás esetében arról beszéltünk, hogy a cégeladás és felvásárlás előtt elméletben mind az eladó és mind a vevő elkészítteti a cégértékelést. Előfordulhat, hogy azok különböznek, mert más-más kockázati tényezőket és súlyozásokat alkalmaz a két fél, még akkor is, ha a látszólag legegyszerűbb módszertant alkalmazzák: EBITDA szorzószámos összehasonlító értékelés, amelynek fő lépései az alábbiak:
Az értékelésnél felmerülhet 2 fontos értékelési alapelv, amely esetében eltérhetnek a felek értékelései:
Továbbá, az eladók sok esetben egy méltányos („fair”) piaci árhoz sokszor hozzáadnak „elméleti prémiumokat”, mint például „30 éve alapított cégembe minden vagyonomat beforgattam” vagy „annyira egyedi a cégem üzleti modellje, és olyan versenyelőnnyel bír hogy piacvezetői pozíciója megingathatatlan”. Ezek sokszor inkább az eladók szubjektív érték „megérzésein” alapulnak, amelyek azért kalkulálható többlet-cégértéket hordoznak magukban, de legtöbbször nem annyit, amennyit az eladók kérnek pluszban értük. Pl. A piacvezető szerep megnyilvánulhat a megszokott szektorbeli tranzakciókhoz képesti nagyobb EBITDA szorzószámban;
Számvitel nagy kézikönyve csomag |
---|
A csomagban lévő kiadványok: 1. A számvitel nagy kézikönyve 2014 Most három kiadványt kap egy áráért! Bővebb információ és megrendelés itt! |
Az EBITDA-alapú értékelés előnyei és hátrányai
Befektetők és pénzügyi szakemberek évtizedek óta az EBITDA alapján alkotnak első benyomást arról, hogy az adott évben a vizsgált társaság alaptevékenysége mit „termelt”. Emiatt az EBITDA alapú értékelés a befektetők és cégfelvásárlási szakemberek körében bevett és elfogadott módszertan. Az indikatív ajánlatok legtöbbje, főleg ha jól működő, stabil üzletmenettel és nyereséggel rendelkező céltársaságok a tranzakció (és a cégértékelés) alapja, akkor az EBITDA alapú szorzószámos értékelés az elfogadott eljárás.
Az EBITDA népszerűsége nem meglepő, hiszen 2 komplex kérdésre kínál megoldást egyszerre:
Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy az EBITDA alapú értékelés nem minden esetben alkalmazható vagy legalábbis nem mindig a legcélravezetőbb. Például az EBITDA hasznos, de nem elégséges eszköz a finanszírozandó cégek teljesítményének mérésére.
Az EBITDA önmagában nem mindig elégséges a:
A bejegyzés szerzője Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary elnök-vezérigazgatója. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
Számos ponton módosít a Viber internetalapú üzenetküldő szolgáltatás a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának köszönhetően – közölte a hatóság pénteken.
Az AutoWallis csoport 89,1 milliárd forint árbevételt ért el az első negyedévben, 11 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Adózás utáni eredménye 1,48 milliárd forint lett, 70 százalékkal csökkent a tavalyi első negyedévhez képest – közölte a vállalat pénteken.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!