Milyen jövő vár a családi vállalkozásokra?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A családi cégek szerint a növekedés fenntartása a sikeres generációváltáson múlik. 


A nagyvállalati szektoron belül a családi tulajdonú vállalatok a GDP több mint felét adják, és a dolgozók felét foglalkoztatják. Jelentős gazdasági szerepük miatt a K&H feltérképezte a szegmens várakozásait, amely alapján egyelőre növekedés látható, azonban ennek fenntartása nagyban függ az előttük álló legnagyobb kihívás, a generációváltás sikeres levezénylésétől. 

A családi vállalatok nem csak Európa-szerte, hanem hazai szinten is jelentős szerepet töltenek be a gazdaságban. Magyarországon a vállalatok mintegy 70%-a1 családi tulajdonú vállalat, a bruttó hazai termék több mint felét ők állítják elő, valamint a foglalkoztatottak felének biztosítanak munkahelyet. „Vállalati üzletágunk közel felét a családi vállalatok adják. Ennek köszönhetően közelről látjuk és értjük a családi tulajdonú vállalatokat foglalkoztató problémákat. Éppen ezért a szegmens kiemelt figyelmet kap annak érdekében, hogy hosszú távon erősítsük fenntartható működésüket és a családi értékek megőrzését, ami gazdasági és társadalmi szinten egyaránt fontos” – mondta el Ékes Ákos, a K&H vállalati üzletfejlesztés vezetője a K&H családi vállalkozások sajtótájékoztatóján. 

„A családi vállalkozások létrehozása és fenntartható működtetése a családok, a vállalkozások és a nemzeti kultúra fejlődéséhez egyaránt hozzájárul. Emellett legalább ilyen lényeges, a gazdasági növekedés szempontjából pedig különösen fontos tényező, hogy az itt felhalmozott megtakarítások Magyarországon maradnak működőtőke formájában” – tájékoztatott Bárány László, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnöke. 

Stabil növekedés? 

„A családi vállalatokban kétségtelenül komoly gazdasági potenciál van, ennek ellenére sem európai szinten, sem itthon nincsenek a szegmensről pontos, hivatalos adatok. Ennek a problémának az enyhítésére a nagyvállalati szektoron belül feltérképeztük a családi tulajdonú vállalatok jellemzőit, várakozásait” – tájékoztatott Ékes Ákos. A családi vállalatok várakozásait felmérő K&H kutatás alapján elmondható, hogy a családi vállalatokra jelenleg inkább a növekedés jellemző. A gazdasági kilátásaikat tekintve a cégek több mint fele (52%) stagnálásra számít a következő egy évben, 39%-uk azonban egyértelműen bővülésre, és csupán minden tizenegyedik cég vár visszaesést. Pénzügyi eredményeiket tekintve többségük a jelenlegi árbevétel szint fenntartását valószínűsíti (59%) a következő egy évben, de egy jelentős részük (37%) ezen a téren is növekedésre számít. 

 

Nemcsak pénzügyi eredményeikben, de a fejlesztések terén is inkább a növekedés jellemzi a családi vállalatokat, több mint negyedük (27%) növelni kívánja a beruházásokra fordítandó összeget a következő egy évben. A legnépszerűbb beruházási cél a technológiafejlesztés, amit a kapacitásbővítés és az értékesítés fejlesztése követ. A foglalkoztatásban is látható némi javulás, hiszen a családi vállalatok 16%-a készül növelni dolgozói létszámát, bár közülük legtöbben maximum 5%-os bővítést terveznek. Ez az arány azonban még mindig kedvező, hiszen a nem családi tulajdonú vállalatoknál mindössze minden kilencedik (11%) vállalat tervez munkaerő-felvételt. 

A családi vállalatok a gazdaság növekedésének fontos motorjai, ezzel együtt azonban mikro- és makroszinten is komoly kihívások előtt áll a szegmens. Ezek között több olyan speciális tényező is van, ami egy nem családi tulajdonú vállalat esetén nem, vagy csak ritkán merül fel, a családi vállalatokra viszont széles körben jellemző. Az egyik ilyen, és egyben legégetőbb probléma a generációváltás kérdése, ami a vállalatok felénél az elkövetkezendő öt évben aktuális lesz, 13%-uknál pedig már jelenleg is folyamatban van. Ennek ellenére a cégek közel felénél nincsen kidolgozott utódlási terv, aminek következtében a családi cégek 2/3-a elvérzik az utódlás során. Másfelől a növekedésüket meghatározó feltételeknél a munkaerőpiac javulása – és ezen belül is főként a rugalmasabb piaci szabályozás és a béren kívüli munkaerőköltség mérséklése -, valamint az adminisztratív terhek csökkentése befolyásolják leginkább a családi vállalatok jövőjét. Így ezen tényezők javulása makrogazdasági szinten lehet pozitív hatással a szegmens további növekedésére. 

„Úgy látjuk, hogy egy meghatározó időszakhoz érkeztek a családi vállalkozások, hiszen az eddig megszerzett tapasztalat és vagyon megfelelő szakértő kezekbe továbbadása nem minden cég esetében zökkenőmentes. Mi már a magunk bőrén érezzük és tapasztaljuk, hogy az utódlás megtervezése és sikeres lebonyolítása ugyanolyan fontos, mint a mindennapi feladatok sikeres menedzselése” – mondta el Kürti Tom, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnökségi tagja. „Általánosan, mindenkire egyformán érvényes szabály nincs, ezért a két szélsőséges eset között – amikor a családi vállalkozás tagjai ugyanúgy versenyhelyzetben vannak, mint bármelyik cégvezető, illetve amikor minden döntést és funkciót családon belül próbálnak megoldani – nehéz megtalálni az adott cég számára megfelelő és hosszú távon is működőképes utat. Éppen ezért igen fontosnak tartjuk az egymás közti párbeszédet, a pozitív és a negatív példák, tapasztalatok megosztását” – hangsúlyozta ki Kürti Tom. 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 7.

Tizenhat százalékkal nőtt az utazók száma az őszi szünetben

Kiemelkedő utazási kedvet hozott hazánkban az október 26. és november 3. közötti időszak: a vendégek száma a félmilliót is meghaladta, 16 százalékkal túlszárnyalva a tavalyi iskolai szünetben mért értéket is – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) csütörtökön.

2024. november 7.

Ügynökségi óradíjfelmérést készített a PR-szövetség

Első alkalommal mérte fel a hazai PR-ügynökségek nettó listaóradíjait a Magyar Public Relations Szövetség. Az anonim, reprezentatívnak tekinthető adatsor 25 magyarországi ügynökség óradíjait összesíti, segítheti a tendereztetés, illetve az éves büdzsétárgyalások során a kiírók és a pályázók elképzeléseinek közelítését, ezáltal hosszabb távon az ügynökségi szektor fenntarthatóságát.