Árfolyam az áfában (XIII. rész)


A cikksorozat következő részében a számlán feltüntetett adó forintosításához, valamint a meghatalmazotti számlázás, önszámlázás esetén alkalmazandó árfolyamról lesz szó.

Az előző részek itt olvashatók.

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Az adó forintosításához alkalmazandó árfolyam

Az Áfa tv. 172. §-a előírja, hogy a 2. § a) pontja szerinti, tehát

  • adóalany által – ilyen minőségében –
  • belföldön és
  • ellenérték fejében teljesített

termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott számlán az áthárított adót forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek, és az átszámításhoz a 80. § szerint meghatározott árfolyamot kell alkalmazni.

Ennek a rendelkezésnek azért van jelentősége, mert ez biztosítja a felek által fizetendő és levonható áfa egyezőségét: a számla befogadója csak a rá áthárított áfát helyezheti levonásba, tehát kizárólag a kibocsátó által alkalmazott árfolyamon forintosított áfát vonhatja le (amennyiben a levonás feltételei teljesülnek).

Hibás az a gyakorlat, amikor a bejövő számlák áfatartalmának levonása során a számlabefogadó a számviteli szabályok alapján irányadó, vagy az áfában saját maga által választott árfolyamot alapul véve számítja át forintra az adó összegét.

Minthogy az Áfa tv. 180. § (1) bekezdése értelmében  az adólevonási jogot gyakorló személy, szervezet köteles folyamatos, megfelelően részletezett és rendszerezett nyilvántartást vezetni az adóról, amely a jogalap és az összegszerűség tekintetében egyaránt alkalmas az Áfa tv.-ben szabályozott jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, az áfaanalitikában is a kibocsátó által alkalmazott árfolyamon átszámított áfaösszegnek kell szerepelnie.

Az Áfa tv. 169. § k) pontja értelmében az áthárított áfa a számla kötelező tartalmi eleme. Az árfolyam feltüntetését nem írja elő jogszabály, tehát szabályszerűnek tekinthető a számla, ha azon csak a forintra átszámított áfa szerepel, az átszámításhoz alkalmazott árfolyam nem.

Figyelemmel kell ugyanakkor lenni arra, hogy – amint arról a cikksorozat későbbi részében lesz majd szó – az Áfa tv. 10. számú mellékletének 2. és 4. pontja az online számlaadat-szolgáltatás keretében előírja a forintra történő átszámításhoz alkalmazott, 80. § és 80/A. § szerinti árfolyamról történő adatszolgáltatást, tehát, még ha magán a számlán nem szerepel is az árfolyam, az adóhatóság felé jelenteni kell azt.

A jogszabályi előírások nem tiltják, hogy a számla az ügyletre vonatkozó adatokat mind forintban, mind devizában tartalmazza. Maga az ellenérték azonban csak egyik pénznemben lehet meghatározva; az, hogy ez melyik, a felek megállapodásától függ. Az egyértelműség érdekében, ha a számlán az adóalap és az áfa is mindkét pénznemben fel van tüntetve, utalni kell arra, hogy melyik az irányadó ill. a tájékoztató jellegű érték: a forintban vagy a külföldi pénznemben kifejezett. (Pl.: „Az euróban meghatározott ellenérték forintra átszámított összege tájékoztató jellegű.”)

Az Áfa tv. 172. §-ának  „2. § a) pontja szerinti” kitételéből következően kizárólag a belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott számlákon kötelező forintban szerepeltetni az áthárított áfát. Ebből következően a más EU-tagállam területén teljesítettnek minősülő távértékesítésről kibocsátott számlán áthárított adót nem kell forintban kifejezve feltüntetni még abban az esetben sem, ha az adóalany az ilyen ügyleteire vonatkozóan Magyarországon regisztrált az egyablakos rendszerbe, és a bizonylatolásra a magyar szabályokat kell alkalmaznia. [A Magyarországon teljesített távértékesítésekről más tagállamban az egyablakos rendszerbe regisztrált adóalanyok által kibocsátott számlákra pedig azért nem vonatkozik az Áfa tv. 172. §-a, mert az Áfa tv. 158/A. § (4) bekezdésének az uniós előírásokkal harmonizált rendelkezése értelmében a bizonylatolásra ilyen esetben annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol az adóalany az egyablakos rendszerbe regisztrált.]

Meghatalmazotti számlázás, önszámlázás esetén alkalmazandó árfolyam

Az Áfa tv. 160. §-a értelmében aszámlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg – megbízása alapján és képviseletében – az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban különösen meg kell állapodnia egymással a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról.

A számlázásra meghatalmazható akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője (ez az ún. önszámlázás), akár más személy. A gyakorlatban felmerült a kérdés, hogy meghatalmazottnak milyen devizaárfolyamon kell elvégeznie a forintosítást.

Az önszámlázás kapcsán a 2017/46. Adózási kérdésben kifejtett hivatalos adóhatósági álláspont értelmében az önszámlázás ténye (vagyis amennyiben a vevő/szolgáltatást igénybevevő a részére teljesített ügylettel összefüggésben maga bocsát ki számlát) kizárólag a bizonylatot fizikai értelemben véve kibocsátó adóalany személyét illetően eredményez változást az Áfa tv. 159. § (1) bekezdésben említett főszabályhoz (ti. amikor a számlakibocsátásra a termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó részéről kerül sor) képest. Ebből következően az említett bizonylat (az Áfa tv. 169. § l) pontjában előírt „önszámlázás” kifejezés szerepeltetésétől eltekintve) adattartalmi szempontból nem különbözhet attól a bizonylattól, melyet alapesetben, azaz önszámlázás hiányában az ügyletet teljesítő adóalany maga bocsátana ki az adott ügyletről.

A fenti rendezőelvet, valamint azon tényt figyelembe véve, hogy az áthárított adó az Áfa tv. 169. § k) pontja értelmében a számla kötelező adattartalmi elemének minősül, és annak forintban történő feltüntetését az Áfa tv. 172. §-a abban az esetben is megkívánja, ha a számlán található egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek, megállapítható az, hogy az adóalap (adó) forintban történő megállapításához önszámlázás esetén is azon árfolyamot szükséges alapul venni, amely az ügyletet teljesítő adóalanyra nézve irányadónak tekinthető.

A 2017/46. Adózási kérdés önszámlázás kapcsán fejtette ki a fentieket, mindazonáltal azok értelemszerűen akkor is irányadóak, ha nem a vevő, igénybevevő, hanem más végzi meghatalmazás alapján a szállító helyetti számlakibocsátást.

[A kérdéssel részletesen foglalkozik a „Meghatalmazotti számlakibocsátás, önszámlázás” c. cikksorozat IV. része.]

Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

NAV: 2025-től lesz teljes az eÁFA rendszer

Számos új funkció bevezetésén van már túl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eÁFA rendszere, melynek fejlesztése egészen 2025-ig el fog tartani. A könyvelőszoftverekre ezen a téren is egyre nagyobb szerep hárulhat, a hagyományos nyomtatványkitöltő rendszer, az ÁNYK kivezetése ugyanis már napirenden van – derült ki a Kulcs-Soft által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

2024. május 29.

Értesítést küld a NAV-Mobil a jogviszonyváltozásokról

A foglalkoztatási adatok bármikor ellenőrizhetők a NAV-Mobilban, májustól pedig már push üzenetet is küld az alkalmazás a biztosítotti jogviszony változásairól – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.