Minden pénzünket elviheti a végrehajtó?

Szerző: dr. Gerse Márton
Dátum: 2019. szeptember 13.
Címkék: , ,
Rovat:
A végrehajtás célja, hogy a jogosult követeléséhez minél előbb, az állami kényszerítőeszközök igénybe vételével, hozzájuthasson, ugyanakkor ez nem járhat az adós életének ellehetetlenítésével.

A végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) úgy rendelkezik, hogy a követelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt munkabéréből kell behajtani. Ezért a végrehajtó elsődlegesen azt köteles vizsgálni, hogy az adósnak van-e bejelentett munkaviszonya és ott számára milyen összegű bért fizetnek.

Az Vht. alapján a végrehajtó keresi meg az adós munkáltatóját, aki az Mt-ben foglaltak szerint köteles az adós munkabéréből a végrehajtó által meghatározott részt visszatartani és köteles azt közvetlenül a végrehajtónak átutalni.

A Vht. előírja, hogy először a munkabért és a pénzforgalmi szolgáltató által vezetett számlán lévő pénzre kell végrehajtást vezetni, azonban, ha már előre látszik, hogy ezen összegekből rövid időn belül nem térül meg a követelés, akkor lehet az adós többi vagyontárgyát végrehajtás alá vonni. Korábban elsődlegesen a munkabérre kellett végrehajtást vezetni, de a Vht. módosításával a jogalkotó egy sorba emelte ezzel a bankszámlán kezelt összegeket. A jogalkotó azért határozta meg ezen végrehajtási módok elsődlegességét, mert ezek a felek számára általában egyszerűbb és költségkímélőbb eljárások és a Vht. célja, hogy csak a legszükségesebb kényszert alkalmazza.

Ha kizárólag az adós munkabéréből kell behajtani a követelést, akkor a végrehajtást foganatosító bíróság letiltó végzést hoz, amelyet megküld az adós munkáltatójának. A végzésben a bíróság arra kötelezi a munkáltatót, hogy vonja le a munkabérből a bíróság által megállapított összeget és azt utalja át a végrehajtást kérőnek. A végzés elleni fellebbezésnek a letiltott összeg levonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya.

A Vht. szerint kizárólag közvetlen letiltással kell behajtani a követelést, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, vagy a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi.

Elsődlegesen letiltás útján kell a követelést behajtani, ha a végrehajtást kérő főkövetelése a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg, vagy a bíróság a közvetlen letiltást tartja indokoltnak.

A közvetlen letiltás vagy felhívás gyorsabb módja a végrehajtásnak, mert ekkor a foganatosító bíróság közvetlenül fordul a munkáltatóhoz, nem pedig végrehajtó által történik a követelés behajtása.

Amennyiben az adóst bírósági határozattal kötelezik tartásdíj fizetésére, úgy a bíróság már az ítéletében – a határozat rendelkező részének megküldésével – felhívja a munkáltatót arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak.

A közvetlen felhívás még a közvetlen letiltásnál is gyorsabb eljárás, mivel a bíróság ekkor már az ítélet meghozatalakor rendelkezik a követelés behajtásáról és az ítéletet közvetlenül megküldi a munkáltatónak.

Érdemes megjegyezni, hogy a Vht. lehetőséget ad az egyes végrehajtási cselekmények párhuzamos végzésére tehát adott esetben előfordulhat, hogy a munkáltató által a munkavállaló adósnak kiutalt, levonással nem érintett munkabérrészt a végrehajtó az adós pénzforgalmi számlájára vezetett inkasszóval beszedi, azonban ebben az esetben sem vonhatja el az adós teljes keresetét.

A végrehajtói letiltásnak tartalmilag olyannak kell lennie, hogy abból megállapítható legyen a végrehajtandó bírósági határozatot hozó bíróság neve, a jogerős határozat ügyszáma, a végrehajtandó határozat tartalma, a követelés jogcíme, összegszerűsége, az adós neve, lakcíme, az azonosításához szükséges egyéb adat, a munkáltató neve, székhelye, továbbá az, hogy a követelést a munkabér hány százalékáig kell levonni és azt kinek a részére kell kifizetni, átutalni.

A Vht. kimondja, hogy a letiltást az adós nettó béréből kell teljesíteni és főszabály szerint legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet abból levonni. Mindenképpen mentes a végrehajtás alól a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege, ezt sem munkabér letiltással, sem inkasszóval nem lehet beszedni az adóstól. Ez a minimum azonban nem érvényesül például gyermektartás esetén, mert a szülő gyermeke eltartásáról saját tartásának korlátozásával is köteles gondoskodni.

Amennyiben az adós munkabére meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, a munkabér ezen összeg feletti része teljes egészében végrehajtható, tehát ezen részre már nem érvényesül a 33%-os vagy kivételes esetben az 50%-os korlát.

Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen részesül munkabérben, azokat a mentesség szempontjából össze kell számítani.

A levonási sorrendre vonatkozóan a Vht. úgy rendelkezik, hogy, ha az adós munkabéréből több követelést kell levonni, akkor a Vht-ben meghatározott kielégítési sorrend alapján kell eljárni.

A követelések kielégítése tehát a jogcímük szerinti sorrendben történik, ha pedig a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, ezeket arányosan kell kielégíteni. Az azonos jogcímű követelések esetén, a Vht. nem írja elő az arányosítást, hanem úgy rendelkezik, hogy az említett azonos sorrendben lévő követelések közül azt kell előbb kielégíteni (teljes összegében), amelynek a levonására vonatkozó letiltás korábban érkezett a munkáltatóhoz, tehát az érkezés sorrendje az irányadó.

A Vht. külön rendelkezik a munkaviszonyból származó bérjövedelemről, amelyet munkavállalói munkabér fogalomként határoz meg. A munkavállalói munkabérhez tartozik az átlagkeresetbe beszámítható minden juttatás, ideértve a személyi alapbért, a bérpótlékot stb. Ide tartozik a betegszabadság idejére kifizetett összeg, a munkavállalót megillető végkielégítés, továbbá a jutalom is.

A Vht. szerint ennek legfeljebb 50%-át lehet letiltani tartásdíj, az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás jogcímén. Az elvont munkabérrész több letiltás esetén sem haladhatja meg az 50%-ot. Nyugdíj esetén csak gyermektartás és jogalap nélkül felvett nyugdíj esetén lehet a nyugdíj 50%-ának megfelelő összeget elvonni.

A büntetőügyekben bejelentett polgári jogi igény szempontjából van jelentősége annak, hogy a fogva tartott adós nettó keresményének 50%-át is végrehajtás alá lehet vonni. Ebben az esetben nem kell tekintettel lenni a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegére, mivel a fogva tartottak létfenntartását az állam biztosítja.

A Vht. meghatározza, hogy milyen járandóságokból nem lehet letiltást foganatosítani, de ez nem jelenti azt, hogy az adós bankszámlájára már kiutalt összeget a végrehajtó hatósági átutalási megbízással nem szedheti be, mivel ez nem minősül letiltásnak.

A Vht. úgy rendelkezik, hogy a munkáltató köteles az adós munkabéréből a letiltásban meghatározott összeget levonni és – a letiltásban foglalt felhívás szerint – kifizetni a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen átutalni a végrehajtói letéti vagy más számlára. A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon értesítse az adóst a letiltásról, intézkedjék, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtói letéti vagy más számlára, értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsátó szervet.

A Vht. szerint a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

A köznyelvben inkasszóként emlegetett végrehajtási cselekményt a Vht. a végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre címszó alatt határozza meg.

A bankszámlán lévő természetes személyt megillető összegből az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá.

Az mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege ebben az esetben is mentes a végrehajtás alól, kivéve, ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására irányul, mert ebben az esetben még ennek az összegnek a fele is végrehajtható.

A végrehajtás nem kizárólag a pénzforgalmi számlára vezethető, hanem a pénzforgalmi szolgáltató által fizetésiszámla-szerződés, illetve betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján kezelt, adóst megillető összegre is.

A Vht. szerint először az adós forint számláit, majd az adós külföldi pénznemben kezelt számláit kell végrehajtani.

A pénzforgalmi szolgáltatónál több számlatulajdonos tulajdonában álló számlán kezelt pénzösszeg bármelyik számlatulajdonossal szemben fennálló követelés fejében teljes összegben végrehajtás alá vonható. Tehát a házastársak közös számláján kezelt összeg bármely házastárssal szembeni végrehajtás esetén teljes összegben végrehajtható.

A nem adós számlatulajdonos csak a végrehajtást kérő ellen az igényperre vonatkozó szabályok szerint indíthat pert az őt illető pénzösszegek visszafizetése iránt.

Az átutalási megbízás a benyújtást követő 35 napig kötelezi a pénzforgalmi szolgáltatót, azt követően az inkasszó megszűnik, de azt a végrehajtó újra benyújthatja.

A fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy legvégső esetben az adósnak a mindenkori minimálnyugdíj összegét (jelenleg 28.500,- Ft) a megélhetése érdekében meg kell hagyni, kivéve, ha gyermektartásdíj vagy szüléssel kapcsolatos költség iránt folyik a végrehajtás, mert ebben az esetben még ennek az összegnek a fele is végrehajtható.


Kapcsolódó cikkek:


Lassult az építőipar növekedése
2019. október 16.

Augusztusban az építőipari termelés 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, amikor 24,7 százalékos volt a növekedés.

Lassult az ipari termelés növekedése
2019. október 14.

Augusztusban az ipari termelés 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit az előző havi 12,0 százalékos emelkedés után, a munkanaphatástól megtisztított adatok 2,7 százalékos növekedést mutatnak az előző havi 8,7 százalékot követően.