Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A gazdasági válság bekövetkezte óta csúcsra jár a társaságok jogutód nélküli megszűnése Magyarországon, hónapról-hónapra rekordokat dönt a becsukott cégek száma. Rosszabb esetben egy hosszadalmas felszámolási eljárás után törli a cégbíróság a társaságot. Felszámolásra abban az esetben kerül sor, ha a jogutód nélkül megszűnő társaság meglévő vagyontárgyai nem nyújtanak fedezetet a fennálló kötelezettségei teljesítésére. Szerencsésebb esetben a társaságok tulajdonosai döntenek arról, hogy jogutód nélkül meg szeretnék szüntetni a céget olyan módon, hogy a fennálló kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget kívánnak és tudnak is tenni, a megmaradó vagyontárgyakat pedig egymás között osztják fel. Ezt az eljárást nevezzük végelszámolásnak. A BDO Magyarország cikksorozatában a végelszámolás eljárási és adózási szabályait mutatjuk be részletesen, az első részben a végelszámolás megindításával kapcsolatos eljárási szabályokat ismertetjük
A végelszámolási eljárás lefolytatásának szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezete, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) vonatkozó rendelkezései és a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) határozzák meg. A végelszámolási eljárás egy olyan nem peres eljárás, amelynek célja az olyan gazdasági társaságok jogutód nélküli megszüntetése, amelyek nem fizetésképtelenek, kötelezettségeiket a végelszámolási eljárás befejezésig teljesíteni tudják.
I. A végelszámolás elhatározása és megindítása
A végelszámolás megindításáról a társaság legfőbb szerve határozatban rendelkezik, amelyben meg kell jelölnie a végelszámolás kezdő napját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. A végelszámolás elrendelésével egyidejűleg a társaság végelszámolóját is meg kell választani, aki lehet a korábbi vezető tisztségviselő (leggyakoribb eset), de lehet más természetes személy vagy akár gazdasági társaság (sok esetben a könyvelő vagy adótanácsadó cég) is, aki megfelel a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeknek és a végelszámolóvá történő megválasztását elfogadja. A hatóságokkal, bírósággal történő kapcsolattartás biztosítása érdekében a végelszámolónak mindenképpen elérhetőnek kell lennie Magyarországon. Megválasztásával egyidejűleg a legfőbb szervnek dönteni kell a végelszámoló díjazásáról vagy a feladat ellátásának ingyenességéről is. A végelszámolás kezdetével a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik és az új vezető tisztségviselő a végelszámoló lesz.
A Ctv. 95.§ szakasza bizonyos korlátokat állít fel arra nézve, hogy mikor nem hozhat a társaság legfőbb szerve döntést a végelszámolás megindításáról. Eszerint nem határozható el a végelszámolás, ha:
A végelszámolási eljárás lényege, hogy a társaság úgy kerüljön törlésre a cégnyilvántartásból, hogy kötelezettségeit maradéktalanul rendezte, így a végelszámolási eljárás tárgya a társaság vagyona, amellyel a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik illetve az a vagyon, amelyet a végelszámolási eljárás során szerez.
II. A cég korábbi vezető tisztségviselőjének feladatai a végelszámolás megindításával kapcsolatban
Az előzőekben írtak alapján a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása a végelszámolás kezdő időpontjával megszűnik, és innentől a végelszámoló tekintendő a társaság vezető tisztségviselőjének. A vonatkozó jogszabályok azonban a tevékenységzáráshoz kapcsolódóan meghatároznak bizonyos feladatot a korábbi vezető tisztségviselő részére, így a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül köteles:
A korábbi vezető tisztségviselő a feladatainak elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A kártérítési felelősség mellett mulasztás esetén a végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében 100.000 forinttól 900.000 forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal is sújthatja a korábbi vezető tisztségviselőt.
A végelszámolás kezdő időpontját megelőző időszakra vonatkozóan elkövetett Art szerinti mulasztás, jogsértés (pl. a tevékenységzáró bevallások benyújtásának elmulasztása vagy késett beadása stb.) miatt az adóhatóság a mulasztási bírsággal a korábbi vezető tisztségviselőt sújthatja.
III. A végelszámoló legfontosabb feladatai a végelszámolás megindításával kapcsolatban
A végelszámolás megindításához kapcsolódó cégbírósági feladatok során mindenképpen szükséges az ügyvédi képviselet. A végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben kell bejelenteni a cégbíróságnak, amelyben a végelszámolónak többek között fel kell tüntetnie
a) a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét,
b) a végelszámolás kezdő időpontját,
c) a végelszámoló nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint a megbízásából eljáró természetes személy nevét, születési idejét, anyja születési nevét, és lakóhelyét is,
d) a korábbi vezető tisztségvisel(ők) jogviszonyának megszűnését.
A változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell többek között:
a, a legfőbb szerv határozatát a végelszámolás megkezdéséről, a végelszámoló kijelöléséről,
b, a végelszámoló nyilatkozatát a megbízatás elfogadásáról és az összeférhetetlenség hiányáról,
c, nyilatkozatot arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról az ügyvezetés tájékoztatta.
A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz. A közzététel időpontja egyben néhány határidő számításának kezdőnapja is, melyet a későbbiekben részletezünk.
A közleménynek tartalmazza többek között az alábbiakat:
a) a végelszámolás alá került cég nevét, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, ha a jogutód nélküli megszűnés elhatározását megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd(ök) nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát,
b) a végelszámolás kezdetére és a végelszámoló személyére vonatkozó adatokat,
c) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított negyven napon belül a végelszámolónak jelentsék be.
A társaság hitelezői követeléseiket a közzétételtől számított negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak, azonban a bejelentés elmulasztása nem jár jogvesztéssel. A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A követelések jegyzékét a végelszámoló további tizenöt napon belül benyújtja a cégbírósághoz a nyilvános cégiratok közé történő elhelyezés céljából. A vitatott hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen időtartam alatt értesíti. Az a hitelező, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényét a végelszámoló értesítésének kézhezvételétől számított harminc napos határidőn belül a bíróság előtt perben érvényesítheti, ennek megindítását a végelszámolónál igazolnia kell. A végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni.
A cég tagja (részvényese), hitelezője, illetve az, aki a jogi érdekét valószínűsíti, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál, ha azt észleli, hogy a végelszámoló a követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta be. Ilyen esetben a bíróság a végelszámolót határidő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a mulasztás pótlására, vagy ennek eredménytelensége esetén 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja.
A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül – szükség szerint – értesíti a végelszámolás megindításáról:
a) az ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében,
b) ha a cég valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet,
c) a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervezetet,
d) az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,
e) a cég pénzforgalmi számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót,
f) a cég vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit, illetve a cég részvételével működő egyesületeket, alapítványokat,
g) a cég által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot.
A végelszámoló a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitó mérleget, majd a hitelezői igénybejelentésre nyitva álló határidő elteltét követő legfeljebb 75 napon belül a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva korrigált végelszámolási nyitó mérleget készít, amelyet a cég legfőbb szerve elé terjeszt. Ennek a társaság valós vagyoni helyzetének felmérése szempontjából van jelentősége. Ha a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján az állapítható meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, a végelszámoló köteles felszámolási eljárást kezdeményezni az illetékes bíróság előtt. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a legfőbb szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak a legfőbb szervet a felszámolás kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell. A felszámolás elrendelése esetén a felszámolás kezdő időpontját megelőző napra köteles számviteli beszámolót készíteni azzal, hogy az így készült beszámolót a legfőbb szervnek nem kell elfogadnia.
Ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése, illetve a környezeti károk mérséklése a kármentesítés érdekében vagy egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített, a felszámoló vagy a hitelezők keresetére a bíróság arra kötelezi a végelszámolót, hogy a cég vagyonához a károkozás összege mértékéhez igazodó tőke-hozzájárulást teljesítsen. A bíróság ebben az esetben a végelszámoló díját részben vagy egészben megvonhatja.
Cikksorozatunk következő részében a végelszámolási eljárás lefolytatásának és lezárásának eljárásjogi rendelkezéseiről szólunk, majd végezetül az egyes adózási anyagi jogi jogszabályok végelszámoláshoz kapcsolódó előírásait mutatjuk be.
A cikk szerzője Petrányi Gábor, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.
