MNB: jelentősen átszabta a fizetési szokásokat a járvány Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felhalmozási célú készpénzállomány növekedésével párhuzamosan az elektronikus fizetési szolgáltatások iránti igényt is felerősödött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb tanulmánya szerint.

Az elektronikus fizetések arányának további emelkedését vetíti előre egyebek mellett a törvényi szabályozás, amely szerint 2021. január 1-től minden online pénztárgépnél történő fizetés esetén biztosítani kell az elektronikus fizetés lehetőségét is. Ez több tízezer új üzletben teszi majd lehetővé a vásárlók számára, hogy a készpénz helyett elektronikus fizetési módot is választhassanak.

Új megoldások jönnek

Emellett az azonnali fizetés 2020. márciusi indulása óta a kártyás fizetés mellett már az átutalás is valós alternatívát jelenthet. Tavaly a negyedik negyedévben a bankok egy része már bevezette az azonnali fizetésre épülő szolgáltatását. 2021 során várhatóan egyre több bank és egyéb pénzforgalmi szolgáltató fog megjelenni olyan új fizetési szolgáltatásokkal, amelyek az azonnali fizetésre épülve mind magánszemélyeknek, mind vállalatoknak és kereskedőknek kényelmes, gyors és olcsó elektronikus fizetési megoldásokat nyújtanak majd. Ilyen például a kereskedő oldali QR kód generáló alkalmazás, amely a kártyaelfogadás mellett egy új alternatívája lehet az elektronikus fizetés elfogadásának.

mnb

Pénzforgalmi szempontból a járvány elhúzódásának egyértelmű nyertese az online kártyás fizetés volt, az internetes vásárlások értéke különösen belföldi viszonylatban a már korábban is jelentős bővülést számottevően meghaladva nőtt. A készpénzes tranzakciók darabszámának drasztikus visszaesése mellett, különösen -az utazással kapcsolatos általános óvatosság és a bevezetett korlátozások miatt – a határon átnyúló, személyes jelenlétet igénylő helyzetekben lebonyolított kártyás fizetések, illetve a külföldi kibocsátású kártyákkal belföldön lebonyolított tranzakcióknál jelentkezett szignifikáns visszaesés. A hazai kibocsátású kártyákkal belföldi vásárlások száma a teljes évben 7 százalékkal nőtt, értékben pedig 17 százalékkal.

A kártyás fizetéseken belül a hitelkártyával lebonyolított tranzakciókat nagyobb mértékben érintette a vírus: míg visszaesett a tranzakciók darabszáma és értéke is, addig a betéti kártyás vásárlások – a 2019-es mértékhez képest mérsékeltebben -, de 2020-ban továbbra is növekedést mutattak.

Dinamikusan nőttek a kártyás tranzakciók

Az elemzés szerint a járvány az átutalásos pénzforgalmat is jelentősen befolyásolta. Míg a lakosság és a vállalatok által egyaránt használt egyedi átutalások száma 2020-ban 3 százalékkal nőtt, addig a főleg a vállalatokra jellemző csoportos átutalások, a lakosság által használt csoportos beszedések és az államkincstárnak küldött tranzakciók száma 3-9 százalékkal csökkent. Az azonnali és napközbeni rendszerekben a kis összegű átutalások (0-50 ezer forint közötti) száma tavasz óta minden hónapban nagy mértékben, 5-10 százalékkal meghaladta a 2019 azonos időszaki értéket. Ez alapján vélhetően a pandémiás helyzet következtében a korábbi kis értékű készpénzes tranzakciók egy része tartósan átcsatornázódhatott a 2020. március elején indult azonnali fizetési rendszerbe, ami az összes bank összes ügyfele számára folyamatosan elérhető azonnali fizetési szolgáltatást biztosít – jegyezte meg az MNB.

Az online pénztárgépek nyugtainformációi alapján a rögzített vásárlási tranzakciók darabszáma jelentősen visszaesett 2020-ban, ami különösen a készpénzes fizetéseket értintette. Ennek következtében a kártyás fizetések aránya dinamikusan nőtt, amely emelkedés április és május, majd december hónapokban kiugró volt. Így az éves vásárlások érték szerint már 40 százaléka elektronikusan zajlott 2020-ban, és a kártyás fizetések aránya a darabszámokat tekintve is 5 százalékponttal, 22 százalékra emelkedett, ami az online pénztárgép adatbázis fennállása óta mérhető legnagyobb éves növekedésnek felel meg – állapította meg a jegybank.

A készpénzes fizetési tranzakciók darabszámának és összértékének szignifikáns csökkenése ellenére a forgalomban lévő készpénzállomány éves szinten közel 10 százalékkal nőtt, 6 530 milliárd forintról 7164 milliárd forintra nőtt, ami azonban nem tekinthető kirívónak. A növekedés fő hajtóereje a nagy címletű bankjegyek iránti kereslet volt, melynek hátterében vélhetően a megtakarítási, felhalmozási célú készpénztartás áll, ez a gazdasági-társadalmi válsághelyzetek esetén világszerte megszokott, tavaly szinte minden fejlett gazdaságban tapasztalható volt – írták. Egyértelmű visszaesés volt a kártyás készpénzfelvételeknél is, míg a készpénzbefizetések darabszáma és értéke is emelkedett 2019 azonos időszakaihoz képest.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

Ritkán vásárolnak ingatlant a külföldiek

Az utóbbi fél évben a vevők kevesebb mint három százaléka volt külföldi állampolgár: az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbbet a kínaiak költik, akik a magyar átlag majdnem másfélszereséért vásárolnak.

2024. május 29.

Nem mindenkinek jutnak EU-s források

(Újra)Indul idén nyáron a 2021-2027-es EU költségvetéshez kapcsolódó pályázati idény, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 mrd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Ennek eredményeként több, a gazdasági szereplők által is már nagyon várt operatív program pályázatai nyílhatnak meg. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus Consulting Group pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői.

2024. május 29.

Áprilisban a vendégéjszakák száma 4,7, a vendégeké 1,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest

Áprilisban a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,2 millió vendég 2,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 1,3, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, a csökkenés az ünnepekhez kötődő hosszú hétvégék idei áprilisi elmaradásával van kapcsolatban – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).