MNB-PSZÁF-fúzió: mit jelent a gyakorlatban?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyi szervezeteknek októbertől, változatlan feltételek mellett, a PSZÁF helyett a jegybanknak kell fizetniük a felügyeleti díjat. Az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának technikai feltételei kis mértékben változtak. Ezen túl az MNB rendeleteit is figyelni kell.


Az Országgyűlés szeptember 16-án elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvényt, amely beolvasztotta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) a jegybankba, az utóbbi megszüntetésével. Az összevonás következményeként a nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, vezetője pedig az MNB elnöke lesz.

2013. október elsejétől az MNB látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a PSZÁF eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit is.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács feladata, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében figyelemmel kísérje a rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba vegye és elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, valamint nyomon kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket.

2013. október 1-jén hatályukat vesztik a PSZÁF elnökének az előző napon még hatályban lévő rendeletei. A hatályukat vesztő PSZÁF-rendeletekben foglalt kötelezettségeket – így többek között az adatszolgáltatásokat, bejelentéseket – a pénzügyi szervezeteknek december 31-ig az MNB-nek kell teljesíteni, változatlan tartalommal, formában, módon és határidőkkel.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2013. (IX. 27.) MNB rendelete konkretizálja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a Magyar Nemzeti Bank részére teljesítendő egyes kötelezettségeit, valamint a jegybanki információs rendszerhez szolgáltatandó információk és az információt szolgáltatók körét, a szolgáltatás módját és határidejét. Lényegében ez a 20/2012. (X. 15.) MNB rendelet módosítása.

 

A PSZÁF feladatkörének zökkenőmentes továbbvitele érdekében a rendelet illetve a törvény – többek között – a következőket tartalmazza:

  • A pénzügyi szervezeteknek októbertől, változatlan feltételek mellett, a PSZÁF helyett a jegybanknak kell fizetniük a felügyeleti díjat. A felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 1/2012. (II. 23.) PSZÁF rendelet szerint kiszámított felügyeleti díjat a Magyar Nemzeti Bank 19017004-01677000-30900001 számú számlájára való átutalással kell teljesíteni.
  • 2013. október 1-jétől az adatszolgáltatásokat, bejelentéseket, meghirdetéseket – a pénzügyi szervezeteknek december 31-ig az MNB részére kell teljesíteni, változatlan tartalommal, formában, módon és határidőkkel.
  • Az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának technikai feltételeiről szóló 2/2013. (II. 12.) PSZÁF rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetben a kérelem, illetve bejelentés a Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. szám alatt működő ügyfélszolgálatán (Telefonszám: 06-40-203-776) vagy postai úton, a Magyar Nemzeti Bank 1534 Budapest BKKP Pf. 777 levelezési címére nyújtható be, illetve teljesíthető. 
  • A jegybankhoz került a pénzügyi fogyasztóvédelem is, amely az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva intézkedik annak érdekében, hogy mindenki a céljai elérésére legmegfelelőbb pénzügyi szolgáltatást vagy terméket vegye igénybe. A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. Az ügyintézési határidő a fogyasztóvédelmi eljárásban három hónap.
  • A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a pénzügyi tevékenységet végző (lásd MNB törvény 39.§) személy vagy szervezet között – szolgáltatás igénybevételére vonatkozó – jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése. E célból a Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület, amely a Pénzügyi Békéltető Testület elnökéből és a békéltető testületi tagokból áll. A Pénzügyi Békéltető Testület tagjai az MNB alkalmazottai.
  • Végül pedig az alábbi felsorolásból megállapíthatják az érintettek, hogy ezentúl, az MNB rendeleteit is figyelniük szükséges. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az MNB látja el a következő törvények hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét:

a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény,

b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény,

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,

d) a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény,

e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény,

f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvény,

g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,

h) a Tpt.,

i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,

j) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény,

k) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény (a továbbiakban: Fnytv.),

l) a Bszt.,

m) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény (a továbbiakban: Batv.),

n) a viszontbiztosítókról szóló törvény (a továbbiakban: Vbit.),

o) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény, valamint

p) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (a továbbiakban: Gfbt.),

q) a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény,

r) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Növekszik a kínai vállalkozások jelenléte Magyarországon.

Magyarországon nőtt a kínai vállalkozások száma 2023-ban: az OPTEN legfrissebb adatai szerint közel 600 kínai tulajdonnal rendelkező cég működik hazánkban. Az árbevétel több mint háromszorosára nőtt a legutolsó elérhető pénzügyi adatok alapján, míg a feldolgozóipar és az építőipar egyre meghatározóbb szerepet játszik a kínai cégek tevékenységében.

2024. május 10.

Az üzemanyagok és az élelmiszerek gyorsították az inflációt áprilisban

Az éves fogyasztóiár-index áprilisban 0,1 százalékponttal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az üzemanyagok 0,3 százalékponttal, az élelmiszerek 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció emelkedéséhez, amelyet részben ellensúlyozott az iparcikkek 0,3 százalékpont erejű inflációt csökkentő hatása – állapította meg a legfrissebb statisztikai adatokhoz fűzött pénteki elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).