Módosul a pótmunka szabályozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az építési tevékenységről szóló kormányrendelet módosításával egyértelművé vált a pótmunka és a többletmunka fogalma.

Fontos változásokon van túl az építőipari szabályozás. A 2019. december 10-ei közlönyben kihirdetett és 2020. január 1. napján hatályba lépő jogszabályváltozás jelentőségét és hatását a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Irodájának Construction csoportja ismertette.

Az építési tevékenységről szóló kormányrendelet módosításával végre pont került annak az évek óta húzódó bizonytalanságnak a végére, ami abból eredt, hogy a kormányrendelet és a Polgári Törvénykönyv többlet- és pótmunka fogalmai eltértek egymástól.

A kérdéskör azért kiemelt jelentőségű, mert átalánydíjas szerződés esetén a vállalkozó csak az utólag megrendelt munkákért, azaz a pótmunkákért követelhet a megállapodott díjon felül vállalkozói díjat. A többletmunkákért, azaz azokért a munkákért, amelyek a műszaki tartalom részét képezik, illetve a rendeltetésszerű használathoz szükségesek, de az átalánydíj meghatározásánál nem lettek külön figyelembe véve, nem jár külön díjazás.

Miért kellett a változtatás?

„A problémák abból eredtek, hogy a kormányrendelet fogalomalkotása és szabályai a bírósági gyakorlat által – a jogalkalmazási tapasztalatok alapján kidolgozott elvekhez képest – kevésbé voltak jól alkalmazhatóak.” – hívta fel a figyelmet a jogszabály módosítás jelentőségére dr. Fenyőházi András, a Construction Team vezető ügyvédje. „A Polgári Törvénykönyv hatályba lépése óta pedig a kormányrendelet szabályozása már nem csak a bizonytalan fogalomhasználat miatt, hanem azért is aggályos volt, mert egy nála magasabb szintű jogszabálynak is ellentmondott. Fontos szem előtt tartani továbbá, hogy a már megkötött szerződésekre még a korábbi szabályozás lesz az irányadó”.

A jogszabály módosítással az alábbi, korábban sok fejtörést okozó problémák oldódtak meg álláspontja szerint:

    • megszűntek a Polgári Törvénykönyv és a kormányrendelet között fennálló ellentmondások és az abból eredő bizonytalanságok, mert a módosítás értelmében kizárólag a Polgári Törvénykönyv szerinti pótmunka és többletmunka fogalmak lesznek irányadóak.
    • világossá vált, hogy nem csak a műszaki szükségességből felmerülő, hanem minden egyéb okból utólag megrendelt munka is pótmunkának minősül, amiért külön díj illeti meg a vállalkozót átalány díjas elszámolás esetén is.
    • egyértelművé vált, hogy nem csak mennyiségi emelés, hanem új munkatétel is minősülhet többletmunkának, amiért tételes elszámolás esetén külön díj jár.
    • nyilvánvalóvá vált, hogy a műszaki szükségszerűségből felmerülő többletmunkák előre nem látható költségét átalány díjazás esetén is követelheti a vállalkozó.

Az építési jogi területen otthonosan mozgó jogászoktól megtudtuk, hogy a módosítás kedvező következménye lehet, hogy a jövőben csökkenni fognak építőiparra tipikusan jellemző pótmunka tárgyú jogviták.

A szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a többlet-és pótmunkával kapcsolatos perek továbbra is komoly kockázatot jelentenek mind a megrendelő, mind a vállalkozó számára. A felek akkor kezelhetik eredményesen ezeket a kockázatokat, ha a joggyakorlat által kidolgozott elvek alapján fejlesztik a működési gyakorlatukat, nagy gondot fordítanak a vállalkozási szerződés megszövegezésére és a műszaki tartalom pontos meghatározására, a kivitelezés során pedig intenzíven együttműködnek egymással.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 19.

Adathalász SMS-ekre figyelmeztet a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató

Adathalász SMS-eket küldenek csalók látszólag a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. nevében, a rövid szöveges üzenetben útdíjtartozásról értesítik a felhasználót, és azt kérik, hogy jelentkezzen be az SMS-ben érkezett linken – hívta fel a figyelmet a szolgáltató.

2024. június 18.

EY: adatlopásoktól rettegnek a vásárlók

Egyre több vevő aggódik amiatt, hogy a vásárláskor megadott adatai kiszivárognak, ami a kereskedőket is lépésre kényszeríti – mutat rá az EY legfrissebb, 30 ország több mint 23 000 fogyasztójának megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából.

2024. június 18.

PwC: a CSRD feladja a leckét a vállalatoknak

Bár a cégek többsége (63%-a) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából.