Módosul a pótmunka szabályozása

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. december 12.
Címkék: ,
Rovat:
Az építési tevékenységről szóló kormányrendelet módosításával egyértelművé vált a pótmunka és a többletmunka fogalma.

Fontos változásokon van túl az építőipari szabályozás. A 2019. december 10-ei közlönyben kihirdetett és 2020. január 1. napján hatályba lépő jogszabályváltozás jelentőségét és hatását a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Irodájának Construction csoportja ismertette.

Az építési tevékenységről szóló kormányrendelet módosításával végre pont került annak az évek óta húzódó bizonytalanságnak a végére, ami abból eredt, hogy a kormányrendelet és a Polgári Törvénykönyv többlet- és pótmunka fogalmai eltértek egymástól.

A kérdéskör azért kiemelt jelentőségű, mert átalánydíjas szerződés esetén a vállalkozó csak az utólag megrendelt munkákért, azaz a pótmunkákért követelhet a megállapodott díjon felül vállalkozói díjat. A többletmunkákért, azaz azokért a munkákért, amelyek a műszaki tartalom részét képezik, illetve a rendeltetésszerű használathoz szükségesek, de az átalánydíj meghatározásánál nem lettek külön figyelembe véve, nem jár külön díjazás.

Miért kellett a változtatás?

„A problémák abból eredtek, hogy a kormányrendelet fogalomalkotása és szabályai a bírósági gyakorlat által – a jogalkalmazási tapasztalatok alapján kidolgozott elvekhez képest – kevésbé voltak jól alkalmazhatóak.” – hívta fel a figyelmet a jogszabály módosítás jelentőségére dr. Fenyőházi András, a Construction Team vezető ügyvédje. „A Polgári Törvénykönyv hatályba lépése óta pedig a kormányrendelet szabályozása már nem csak a bizonytalan fogalomhasználat miatt, hanem azért is aggályos volt, mert egy nála magasabb szintű jogszabálynak is ellentmondott. Fontos szem előtt tartani továbbá, hogy a már megkötött szerződésekre még a korábbi szabályozás lesz az irányadó”.

A jogszabály módosítással az alábbi, korábban sok fejtörést okozó problémák oldódtak meg álláspontja szerint:

    • megszűntek a Polgári Törvénykönyv és a kormányrendelet között fennálló ellentmondások és az abból eredő bizonytalanságok, mert a módosítás értelmében kizárólag a Polgári Törvénykönyv szerinti pótmunka és többletmunka fogalmak lesznek irányadóak.
    • világossá vált, hogy nem csak a műszaki szükségességből felmerülő, hanem minden egyéb okból utólag megrendelt munka is pótmunkának minősül, amiért külön díj illeti meg a vállalkozót átalány díjas elszámolás esetén is.
    • egyértelművé vált, hogy nem csak mennyiségi emelés, hanem új munkatétel is minősülhet többletmunkának, amiért tételes elszámolás esetén külön díj jár.
    • nyilvánvalóvá vált, hogy a műszaki szükségszerűségből felmerülő többletmunkák előre nem látható költségét átalány díjazás esetén is követelheti a vállalkozó.

Az építési jogi területen otthonosan mozgó jogászoktól megtudtuk, hogy a módosítás kedvező következménye lehet, hogy a jövőben csökkenni fognak építőiparra tipikusan jellemző pótmunka tárgyú jogviták.

A szakemberek ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a többlet-és pótmunkával kapcsolatos perek továbbra is komoly kockázatot jelentenek mind a megrendelő, mind a vállalkozó számára. A felek akkor kezelhetik eredményesen ezeket a kockázatokat, ha a joggyakorlat által kidolgozott elvek alapján fejlesztik a működési gyakorlatukat, nagy gondot fordítanak a vállalkozási szerződés megszövegezésére és a műszaki tartalom pontos meghatározására, a kivitelezés során pedig intenzíven együttműködnek egymással.


Kapcsolódó cikkek:


Zuhant az építőipar termelése
2020. augusztus 13.

Júniusban 15,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés éves összevetésben, májushoz képest viszont 6,2 százalékkal nőtt.

Drágább az élet
2020. augusztus 11.

Drágább az élet

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.