Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az 50/199. (XI. 3.) EüM rendelet szabályozza a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit. Rendelkezéseit minden munkavállalóra alkalmazni kell, ha a napi munkaidejükből legalább 4 órát rendszeresen a monitor előtt töltenek el. Sok munkáltató azonban nem is ismeri az előírásokat.
A folyamatos képernyő előtti munkát óránként legalább tízperces – össze nem vonható – szünetekkel kell megszakítani. Ez nem azt jelenti, hogy a tízperces időszakok alatt egyáltalán nem kell dolgozni, csupán a számítógépes munkát kell abbahagyni, valamilyen más tevékenységgel felcserélni. A tényleges számítógépes munkavégzés összes ideje pedig nem haladhatja meg a napi hat órát.
Ha az óránkénti tízperces szünet biztonsági okokból nem adható ki (más életét, testi épségét, a vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy éppen az alkalmazott technológia miatt nem lehetséges), a képernyős munkát rendszeres időszakonként – a munka jellegéhez igazodó, ugyanakkor a veszélyt kizáró – szünetekkel kell megszakítani, vagy más tevékenységgel felcserélni. Az egyszeri pihenő ilyenkor sem lehet kevesebb tíz percnél, és a képernyő előtt töltött idő a napi munkaidő hetvenöt százalékát sem haladhatja meg.
A munkaszervezés mellett alapvető munkáltatói kötelezettség az is, hogy a beosztottakat időnként – így a számítógépes munka megkezdése előtt, ezt követően pedig kétévente, illetve, akkor, ha látáspanaszok jelentkeznek – szemészeti vizsgálatra kell elküldeni, amelyen a dolgozóknak kötelező részt venni. A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi orvos végzi el. Szükség esetén ő ad beutalót a szemészeti szakrendelésre is. Amennyiben a vizsgálat eredményeként látásromlást állapítanak meg, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveget a munkáltatónak kell finanszíroznia. Igaz ez arra az estre is, ha az amúgy is szemüveges kollégának a monitor előtti ücsörgés miatt kell a szemüvegét újabbra cserélni.
A rendelet meghatározza a számítógépes munkahely kialakításával kapcsolatos szabályokat is. Előírja egyebek között, hogy a képernyő könnyedén, szabadon elfordítható és dönthető kell, hogy legyen. Biztosítani kell külön monitorpolc vagy állítható asztal használatát és ki kell küszöbölni az olyan tükröződéseket és fényvisszaverődést, amely látási nehézséget okozhat. A billentyűzetnél is fontos a dönthetőség, illetve az is, hogy a monitortól különálló legyen, így mindenki a lehető legkényelmesebb testtartást veheti fel, hogy a karja és keze ne fáradjon el. Fontos az is, hogy a billentyűzet előtt legyen elég hely ahhoz, hogy a dolgozó a kezét és csuklóját megtámaszthassa. A szék legyen stabil, biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. Kritérium továbbá, hogy a székmagasság könnyen állítható, a széktámla pedig magasságában állítható és dönthető legyen.
A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a különböző fényforrások (azaz az ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző falak), és a világosra festett berendezési tárgyak vagy falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, illetve a lehetőségekhez képest ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. Az ablakokra ezen felül árnyékolókat kell tenni, hogy a nappali megvilágítást csökkenthető legyen. Az irodai berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az diszkomfort-érzést okozzon. Fontos, hogy a gép előtt ülők védve legyenek a sugárzó és áramló hőhatásoktól és az asztal alatti hőt termelő berendezésektől is.
Az alkalmazott szoftvernek minden betűt a magyar helyesírásnak megfelelő formában kell megjelenítenie képernyőn és a nyomtatásban is. Előírás továbbá a minél könnyebb legyen a program használhatósága és rendelkezzen a magyar nyelvű súgóval.
A jogszabály betartását az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrzi, jogkörében bírságot is kiszabhat. Érdemes figyelni a munkáltatónak, hiszen jogerős munkaügyi elmarasztalás akár pályázatból, állami támogatásból való kizárást is eredményezhet.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.
Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.
A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
