Munkahelyteremtésre osztanak pénzt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 13 milliárd forintot különítettek el olyan vállalkozásoknak, amelyek munkahelyteremtő beruházásokat valósítanak meg. A vissza nem térítendő támogatásért még a héten lehet pályázni.

Kik támogathatók?

A pályázaton kizárólag olyan vállalkozások vehetnek részt, amelyek Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarország területén telephellyel, fiókteleppel rendelkeznek. Ezen belül fontos az is, hogy egyedül a kis-, és középvállalkozás kategóriájába tartozók igényelhetik a támogatási összeget. Mindenképp előnyös, hogy nem szükséges egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkezniük, tehát a most induló vállalkozások is pályázhatnak munkahelyteremtésre.

Mégis van egy-két kivétel a részvételre vonatkozóan: nem pályázhatnak azon vállalkozások, amelyek például jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási eljárás alatt állnak, illetőleg akiknek lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van – kivéve persze, ha a hatóság engedélyezte a fizetési halasztást vagy a részletfizetést –, de ebbe a körbe tartoznak azok is, akik ezt megelőzően csoportos létszámcsökkentést hajtottak végre, vagy már részesültek munkahelyteremtő támogatásban a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból az elmúlt három évben.

A pályázati kiírásban találhatunk olyan ágazatokat is, amelybe tartozók különösen nem részesülhetnek a pályázati összegből. Ilyenek többek között az acélipari tevékenység, a hajóépítés, a szénbányászat, a szintetikusszál-ipari tevékenység, valamint a halászat és mezőgazdaság bizonyos részterületei, de nem érdemes pályáznia a nehéz helyzetben lévőnek minősített vállalkozásnak sem, valamint annak sem, aki egy támogatásra vonatkozóan visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget.

Ezen kívül még számos egyéb feltétel is van, amelyeket szem előtt kell tartani a vállalkozásoknak, amennyiben szeretnének eredményes pályázatot benyújtani. Ilyen például az, hogy bár a beruházás az ország bármely településén megkezdhető, azonban feltétel, hogy az erre vonatkozó telephely a cégnyilvántartásban szerepeljen, valamint a tervezett új tevékenységet is tartalmazza a tevékenységi listája. Ezen kívül arra is oda kell figyelni, hogy a beruházást – még abban az esetben is, ha új épületről van szó – befejezze legkésőbb 2014. november 30- ig, melyre vonatkozóan be is kell nyújtania a kifizetésre szolgáló elszámolást.

A legfontosabb és elengedhetetlen feltétele a támogatás odaítélésének az, hogy a vállalkozás a beruházással érintett telephelyen 2 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére létesítsen új munkahelyet. Fontos, hogy erre a létszámbővítésre a beruházás befejezésétől számított 90 napon belül sort kell keríteni. Lehetőség van részmunkaidős foglalkoztatásra is, azonban ehhez tudni kell, hogy ezek csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak arányosított tört részének feleltethetők meg. Amennyiben építési beruházás a pályázat célja, akkor az építési hatóság igazolására is szükség van arra vonatkozóan, hogy átvette engedélyeztetésre a terveket. Ebben az esetben fontos, hogy a beruházás ne legyen megkezdve a támogatási igény benyújtását megelőzően, ugyanis az kizárást eredményez a pályázatból. A vállalkozásnak üzleti tervre minden esetben szüksége van, ahogy arra is, hogy a beruházás befejezését követően legalább 3 évig megtartsa a kialakított szolgáltatást úgy, hogy annak működése az eredeti foglalkoztatási célnak megfeleljen. Természetesen az utóbbi feltétel nem érinti azt az esetet, ha a korszerűtlenné vált tárgyi eszközök cseréjére kerül sor, azonban ezekre már újabb támogatás nem vehető igénybe.

Emellett a dolgozók megtartására is vannak előírások, ugyanis a beruházással érintett telephelyen – több telephely esetén az összeset figyelembe véve – az előző év átlagos statisztikai létszámára vonatkozóan foglalkoztatási kötelezettséget kell vállalni az elnyert támogatásért cserébe minimálisan az elkövetkezendő 2 évre. Az eredményes pályázat feltétele az is, hogy megfelelő fedezetet tudjon felmutatni a vállalkozás, valamint hogy a beruházás bekerülési költségének 25%- ával rendelkezzen. Itt a bekerülési költség nettó értékét kell figyelembe venni, kivéve azt az esetet, ha a pályázó vállalkozás ÁFA visszaigénylésére nem jogosult, ekkor a bruttó értéket kell alapul venni. A kötelező fedezet nyújtását egy esetben mégis el lehet hagyni, mégpedig akkor, ha a vállalkozás már legalább két (mérleggel) lezárt üzleti évvel rendelkezik, és legalább egyik évben a mérleg szerinti eredménye pozitív volt, valamint hajlandó azonnali beszedési megbízásra vonatkozó nyilatkozatot tenni, akkor 15 millió forintos támogatási összegig szabadulhat a fedezetadási kötelezettség terhe alól.

Amennyiben esetleg kevesebb lesz az engedélyezett támogatási összeg az igényeltnél, erre az esetre fontos tudni azt is, hogy a vállalkozónak kötelessége kiegészíteni a beruházás összegének megfelelően a hiányzó részt, illetőleg ennek hiányában vállalnia kell azt, hogy a csökkentett összeg figyelembevételével átdolgozza a beruházási tervét. Amennyiben közbeszerzés keretében valósul meg a beruházás, abban az esetben a pályázónak az ezzel kapcsolatos jogszabályokra és ebből következő kötelezettségek betartására is figyelemmel kell lennie.

Mekkora összegű támogatás igényelhető?

A hazai forráshiányban szenvedő kis-, és középvállalkozások számára talán a legjobb hír az, hogy a pályázati összeg visszafizetéséről nem kell a későbbiekben gondoskodniuk, ugyanis ez a támogatás a vissza nem térítendő támogatások kategóriájába tartozik.

A támogatás mértéke nem regisztrált álláskereső személy esetén, új munkahelyenként 1,5 millió Ft. Ezen kívül az alábbi kiegészítő támogatásokra lehet pályázni, külön-külön, illetve halmozottan:
a) amennyiben a beruházás hátrányos helyzetű kistérségben, településen valósul meg, új munkahelyenként 200 ezer Ft, vagy
b) amennyiben a beruházás leghátrányosabb helyzetű kistérségben, továbbá a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesített településen valósul meg, új munkahelyenként 300 ezer Ft,
c) amennyiben a beruházás befejezését követően a munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartásban lévő kiközvetített álláskeresők foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 500 ezer Ft,
d) amennyiben a c) pontban meghatározott álláskeresők közül a helyi cigány kisebbségi önkormányzat, ennek hiányában a roma érdekképviseleti vagy a roma civil szervezet vagy az etnikai szószóló ajánlására a pályázó roma munkavállaló foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként 300 ezer Ft,
e) amennyiben a beruházás szabad vállalkozási zónában valósul meg, az a) vagy a b) pontban meghatározott kiegészítő támogatáson kívül új munkahelyenként további 400 ezer Ft.

A beruházási projekthez nyújtott támogatás tekintetében különbséget tehetünk az általános és a hátrányos helyzetű települések pályázati összegei között. Míg az előbbi esetén legfeljebb 120 millió forintnak megfelelő összeg igényelhető, úgy az utóbbi esetben ez akár 240 millió forint is lehet. Ez az összeg még akár további 100 millió forinttal növelhető, amennyiben legalább 250 új munkahelyet tud megvalósítani a pályázó vállalkozás. Hátrányos helyzetű település esetében ez már 150 új munkahely létesítése esetén is lehetséges.

Milyen költségek számolhatóak el?

A pályázat benyújtása előtt fontos azt is tanulmányozni, hogy milyen költségek számolhatóak el a támogatás alapján és melyek azok, amelyek egyértelműen kizártak ebből a körből. Ehhez a Számvitelről szóló 2000 évi C. törvényt kell alapul vennünk. Ebben a tekintetben új műszaki berendezések, gépek és egyéb berendezések, felszerelések, és végül az immateriális javak közül a találmány, szabadalom, licenc és know how beszerzése minősülhet költségnek, ezeken belül is csak a számviteli törvény 47-48. § és 51. §-a alapján elszámolható és igazolt – azon költségek, amelyek a Számviteli törvény 1. sz. mellékletében szereplő „A. Befektetett eszközök” mérlegsoron belüli „I. Immateriális javak” 2., 3.-ból licenc és 4.-ből a találmány, a szabadalom és a know-how, valamint „II. Tárgyi eszközök” 1-3. mérlegtételek körébe tartozó eszközök beszerzésével, megvásárlásával kapcsolatban merülnek fel. Ezen kívül az építési költségek elszámolhatósága is határok közé van szorítva, ugyanis a II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok mérlegsorból az elszámolható költségek körében az új épület, épületrész felépítésével kapcsolatos építési költségek, valamint ezen ingatlanokhoz kapcsolódó víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulások vehetők figyelembe.

Számviteli változások 2014

Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben? Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra! A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

Az elszámolható költségek tekintetében fontos tudni azt is, hogy azokat a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, még akkor is, ha ettől eltérő áron lett megkötve a szerződés. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a támogatott vállalkozás csak piaci feltétel szerint és harmadik féltől vásárolhatja az eszközöket, melyeket legalább 3 évig használni is köteles, a számviteli törvény szerinti megfelelő értékcsökkenés alkalmazása mellett. Ezek elmaradása szintén nem teszi lehetővé, hogy a költségek megfelelően elszámolásra kerülhessenek.

Amennyiben a pályázó nem forinttal fizet a vásárolandó eszközökért, abban az esetben neki kell viselnie az esetleges árfolyam különbözetet, ugyanis a pályázat benyújtásakor az azt megelőző hónap utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett árfolyammal kell számolnia, azonban a kifizetésnél pedig a számla teljesítésének napja az irányadó. A kettő közötti különbség utólagosan a pályázatban nem elszámolható.

A fentieken kívül vannak még konkrétan meghatározott olyan költségek is, amelyek nem elszámolhatóak a pályázatban. Ezek a következők:
– a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz bekerülési értéke, a pótló (helyettesítő) beruházás költségei
– ingatlan, földterület vásárlása,
– gépjárművek bekerülési értéke,
– szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke,
– bérleti díjak, lízing költségek,
– azon immateriális javak bekerülési értéke, amelyeket a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használ,
– az immateriális javak 4. mérlegtételén (Szellemi termékek) szereplő szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek,
– a korábban már használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értéke,
– a pályázat benyújtását megelőzően felmerült költségek,
– a partner, illetve a kapcsolt vállalkozástól beszerzett tárgyi eszközök.

A pályázat benyújtása

A részletes pályázati felhívás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapjáról tölthető le. A pályázatot egyrészt CD adathordozón elektronikusan, valamint papír alapon 2 példányban (1 eredeti és 1 másolat), külön-külön kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a pályázati útmutató mellékleteiben szereplő minták alapján összeállított nyilatkozatokat és dokumentumokat.

A pályázat benyújtására 2014. február 9 – 14- ig van lehetőség, melyet a beruházás helye szerinti Munkaügyi Központ részére kell eljuttatni.

---