Munkaügyi razzia: szinte mindenütt volt hiba – infografika

Szerző: Zsubori Ervin
Dátum: 2014. március 7.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatók 85 százalékánál talált szabálytalanságot egy nemrég lezajlott országos munkaügyi ellenőrzéssorozat. A legtöbb gond a nyilvántartásoknál mutatkozott. Az InfoTandem heti infografikája.


Munka- és pihenőidő, nyilvántartások, feketefoglalkoztatás, bérek – ezekre a területekre fókuszált az a célellenőrzés-sorozat, amely 2013. október 2-a és 18-a között zajlott. Az országos akció során elsősorban a kereskedelmi és a vagyonvédelmi ágazat szereplői számíthattak revízióra, de számos vendéglátó-ipari, feldolgozóipari és építőipari munkáltató is célkeresztbe került.

A tipikus helyszínek a plázák, élelmiszerboltok, áruházak, standok, pékségek, dohányboltok, benzinkutak, illetve az ezeknél érintett vagyonvédelmi cégek voltak; az építőiparon belül a munkaterületeken dolgozókra koncentráltak. Egyéni vállalkozások, néhány fős cégek és száznál több embert alkalmazó nagyobb társaságok egyaránt látókörbe kerültek; jellemzően egyébként az utóbbiakkal volt kevesebb probléma.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal minap közzétett jelentése szerint az összkép meglehetősen lesújtó: a célellenőrzés során 811 foglalkoztató 4,3 ezer dolgozóját ellenőrizték, s előbbieknek a 85 százalékánál, az utóbbiakat érintően pedig kétharmados arányban bukkantak szabálytalanságra. A leginkább szabálytisztelőnek a Csongrád és Hajdú-Bihar megyei munkáltatók bizonyultak (náluk az ellenőrzöttek mintegy felénél semmi kifogásolnivaló nem akadt), míg Nógrád, Vas és Veszprém megyében ahol megjelentek a revizorok, ott találtak is valamit.

Az eljárások egy része még tart, az azonban már most látszik, hogy körülbelül 170 esetben olyan mérvű szabályszegés mutatkozott, amelyek miatt munkaügyi bírságot kell kiszabni. A kisebb súlyú esetek közül körülbelül 250 vállalkozást a szabálytalanság megszüntetésére köteleznek; hasonló nagyságú körnél effajta kötelezés nem lesz, de a talált problémákra határozatban hívják fel a figyelmet. A tipikus jogsértések között egyebek mellett a hiányos vagy hamis nyilvántartás, a munkaviszony bejelentésének elmulasztása, a szerződés nélküli foglalkoztatás, a pótlékok elmaradása, a minimálbér alatti fizetés, a szabálytalan munkaidő-beosztás és a munkaidő-keret túllépése említhető. A munkaviszony megszűnésekor járó igazolásokkal sem volt minden rendben.

Az ágazatok közül a kereskedelem vizsgázott a legrosszabbul; nem annyira a feketefoglalkoztatás, mint inkább a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok megsértése miatt. A vagyonvédelmi cégek nem bizonyultak könnyű esetnek: több ízben akadályozták az eljárást, nem adták át az iratokat, a hivatalos címen nem voltak elérhetőek, de az sem volt ritka, hogy a vizsgálat után nem sokkal ugyanott már egy más cég színeiben bukkantak fel ugyanazok a dolgozók és vezetők.

Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014

Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra

Ízelítő a tematikából:

  • A bejelentési szabályok módosulásai
  • A bevallások változásai, különös tekintettel a járulékbevallásokra
  • Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
  • A munkaidő-nyilvántartás törvényi követelményei
  • A szabadság és egyéb távollétek kezelése a nyilvántartásban

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Az egyszerűsített foglalkoztatásnál alkalmazott egyik módszer, hogy a dolgozót csupán az ellenőrzés alatt, vagy az azt követő órákban jelentik be az illetékes hatóság felé. A cégek részéről gyakori érvelés, hogy a szabálytalanság oka nem szándékos mulasztás: elfelejtették a bejelentést, vagy nem volt rá idejük, illetőleg a könyvelőnek leadták a szükséges adatokat, aki azonban elmulasztott lépni. Az akció tapasztalatai alapján általában is elmondható: igen elterjedt az a munkáltatói magatartás, amely az ellenőrzések csekély valószínűségére alapoz, s – vállalva a lebukásveszélyt – a munkaügyi szabályszegések révén is mérsékelni próbálja a terheit. Ennek azonban nemcsak az államkassza látja kárát, hanem a dolgozók is, akiket gyakran „túlfoglalkoztatnak”, s miután a nem létező, vagy átláthatatlan nyilvántartással a tényleges munkaidejük követhetetlen, eleshetnek a túlmunkákért járó juttatásaiktól.

A szándékos jogsértő magatartás mellett továbbra is áll, hogy a munkáltatók egy része nincs tisztában a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokkal, ezért nem tartja be azokat. Más részük bizonyos szabályok megszegését gazdasági szükséghelyzettel próbálja igazolni – például a megugrott megrendelések miatt nem adja ki a szabadságot, vagy épp nem fizet bért, mert elapadt a kereslet –, ennek kárvallottjai azonban megint csak a munkavállalók.


Kapcsolódó cikkek:


Zuhant az építőipar termelése
2020. augusztus 13.

Júniusban 15,7 százalékkal csökkent az építőipari termelés éves összevetésben, májushoz képest viszont 6,2 százalékkal nőtt.

Drágább az élet
2020. augusztus 11.

Drágább az élet

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.