Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Évek óta kötelező a munkavédelmi törvény alapján a munkahelyi kockázatértékelés, mégis sok munkáltató mulasztja el. Hiánya miatt nemcsak a munkahelyi balesetek, hanem a munkavédelmi bírságok is szaporodnak.
A munkavédelmi törvény előírja, hogy minden munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg is értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Az értékelés az alapja a veszélyek, balesetek megelőzésének, ehhez viszont előzetesen el kell végezni a kockázatok felmérését, azok értékelését. Mivel a foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy mindent megtett a munkahelyi kockázatok csökkentése érdekében, a kockázatértékelést megfelelően dokumentálni is kell. Ennek ellenére sok munkáltató elmulasztja ezt a feladatot, különösen a kisvállalkozások körében. Nem is csoda, hiszen a hatályos előírások értelmében munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül a kockázatértékelés, azaz legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakember végezheti el. Erre a néhány fős mikrovállalkozások nemigen áldoznak, ilyen végzettségű saját alkalmazottjuk pedig nincs.
Éppen ezért a munkáltatók elsősorban külső szakember bevonásával végezteti el a kockázatértékelést (jónéhány kockázatértékelésre és egyéb munkavédelmi tevékenységre szakosodott céget lehet találni az internetes keresőkben), csak azt felejtik el nagyon sokan, hogy ez nem egyszeri tevékenység, hanem évente felülvizsgálatot is kell tartani, ráadásul a munkavédelmi hatóságok bármikor ellenőrizhetik, bírságra viszont csak a legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltatók számíthatnak.
A munkavédelmi bírság összege az elmúlt években folyamatosan emelkedett, a hatályos szabályozás szerint a bírság maximuma elérheti a 10 millió forintot is. A jogerősen elmarasztalt munkáltatókat pedig – az adatvédelmi törvény előírásait betartva – nyilvánosságra hozzák, ami kizáró ok lehet állami támogatások, illetve pályázatok elbírálásánál.
A megfelelően végzett kockázatértékelésnek nagy szerepe van a munkabalesetek megelőzésében. Munkabaleset bármelyik vállalkozásnál előfordulhat, nem kell hozzá veszélyes tevékenységet végezni. A munkabaleset következménye pedig a munkáltatói felelősség, járulék- és járadékfizetés, kártérítés.
A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyek azonosításából, a veszélyeztetettek körének meghatározásából, a kockázatok minőségi, illetve mennyiségi értékeléséből, a teendők és a szükséges intézkedések felsorolásából, valamint ezek rögzítéséből, írásba foglalásából áll.
Az értékelést azzal kell kezdeni, hogy az összes munkafolyamatot (beleértve a kiegészítő tevékenységeket, például a takarítást, tárolást, szemétszállítást is), technológiát, munkaeszközt, felhasznált anyagot, munkamódszert teljes körűen fel kell mérni, majd át kell tekinteni az ezzel kapcsolatos veszélyeket.
Az értékelés a veszélyek áttekintéséből, a kockázatok besorolásából áll. A kockázatokat általában súlyossági sorrendbe állítják. Ez után kell eldönteni, hogy a jelenlegi helyzet megfelel-e a munkavédelemi előírásoknak, a kockázatok megfelelő ellenőrzés alatt vannak-e, a meglévő kockázatok milyen módon szüntethetők meg, illetve, hogy milyen lépéseket kell tenni a kockázatok megelőzése vagy csökkentése érdekében. Ezt követően a munkáltatónak konkrét intézkedési tervet kell készítenie felelősök és határidők megjelölésével.
Már a munkahelyi stresszre is figyelni kell, túlzott stresszhelyzetre utalhat az adott munkahelyen a nagymértékű fluktuáció, a nem szervi betegségekkel járó, többnyire ismétlődő távollétek, a határidők csúszása, be nem tartása, fegyelmi problémák, agresszív megnyilvánulások, balesetek, tévedések, munkateljesítmény visszaesése.
A kockázatértékelést évente egyszer akkor is kötelező felülvizsgálni, ha a munkahelyen, munkafolyamatokban, technológiában, felhasznált anyagokban, kötelező előírásokban nem történik különösebb változás. Ezen túlmenően a munkavédelmi törvény előírása szerint a munkáltató köteles tájékoztatni a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól a nála munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személyt, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, valamint a munkavédelmi képviselőt vagy bizottságot. A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi követelmények teljesítéséről írásbeli tájékoztatást is kérhet.
A munkáltató köteles dokumentálni a kockázatértékelés eredményeit, a szükséges és megtett intézkedéseket, és a felülvizsgálatot is. A dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni.
Egyre gyakoribbak a hatósági ellenőrzések, a munkavédelmi előírások betartása nem elsősorban a hatósági szankciók elkerülése miatt lényeges, hanem a munkavállalók tényleges biztonsága miatt. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség adatai szerint évente tízezres nagyságrendű munkabaleset történik, amelyek egy része megfelelő kockázatértékeléssel és a munkavédelmi előírások betartásával elkerülhető lenne.
A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.
Nagyjából két évvel a koronavírus-járvány okozta sokk után úgy tűnik, mostanra újra megjött a magyarok utazási kedve, sőt új dimenzióba lépett. Az Everguest megbízásából készített friss Tárki – kutatás szerint az idén a magyarok több mint harmada (34%) tervezi, hogy részt vesz hosszabb-rövidebb utazáson, az elmúlt évhez képest bővül az utazást tervezők aránya. Az idén a magyarok több mint háromnegyede tervezi, hogy időt tölt a Balatonnál, a fővárost is évről évre egyre többen választanák. A válaszadók többsége azonban aggodalommal tekint a folyamatosan emelkedő árakra, ami továbbra is komoly kihívást jelent a belföldi turizmus számára.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
