Nagy mértékben változtak a polgári perek szabályi 2021. január 1-től


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés 2020. november 17-én, ellenszavazat nélkül fogadta el a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (közismert rövidítése szerint: Pp.) módosító T/13257. számú törvényjavaslatot.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba, felváltva ezzel a több mint hatvan évig hatályban lévő, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt. Az új Pp. a korábbi szabályozáshoz képest számos újítással élt. Az Európában érvényesülő perjogi megoldásokhoz igazodva bevezette a perkoncentrációt biztosító osztott szerkezetű elsőfokú eljárást, amelynek eredményeként az elsőfokú eljárás egy a per kereteit tisztázó perfelvételi szakaszra és egy a bizonyítást és a döntéshozatalt felölelő érdemi szakaszra bomlik. Ezen túlmenően a felek felelős pervitelén és a bíróság aktív pervezetésén alapuló új rendelkezéseket hozott, aminek célja egyértelműen az eljárás várható időtartamának lerövidítése volt.

Az új Pp. alkalmazásának tapasztalatai, az Alkotmánybíróság határozatai és a jogalkalmazó szervek visszajelzései rávilágítottak arra, hogy indokolt a törvény egyes rendelkezéseinek finomhangolása, a perjogi szabályok egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele. Az idén január 1-től hatályba lépett módosításokat tartalmazó Pp. Novella célja ezzel összhangban az, hogy megkönnyítse a jogkereső közönség bírósághoz fordulását, úgy, hogy a bevezetett változtatások mellett is biztosíthatók maradjanak a koncentrált per feltételei, fennmaradjanak az osztott perszerkezet előnyei és a felek önrendelkezési joga is messzemenően érvényesüljön. A törvénymódosítás tartalmának kialakításához a jogászi hivatásrendek által tett javaslatokon kívül alapul szolgáltak a Kúria új Pp. kérdéseivel foglalkozó konzultációs testületének állásfoglalásai, a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának Pp.-t érintő ajánlásai, a Kúria a keresetlevél visszautasításának vizsgálata tárgykörében felállított joggyakorlat elemző csoportjának összefoglaló véleményében tett megállapítások, valamint az Igazságügyi Minisztérium Pp. hatályosulási munkacsoportjában megfogalmazódott észrevételek és módosítási javaslatok is.

Fontos, hogy a frissen elfogadott módosítások a 2021. január 1-jén már folyamatban lévő perekben is alkalmazandóak, melyek közül a legfontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze.

A keresetindítás új szabályai közül kiemelendő, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró feleknek nem kötelező az ÁNYK alapú formanyomtatványokat használniuk, ugyanakkor azok továbbra is jó sorvezetőül szolgálhatnak a beadványok tartalmának kialakításához. Előírja továbbá a törvény a bíróság számára, hogy a hiánypótlásra való felhívásban a beadvány valamennyi hiányát sorolja fel, a végzés szövegét pedig a fél jogban járatlanságához igazodó módon fogalmazza meg, ami elősegíti, hogy a laikus fél is teljesíteni tudja a hiánypótlásra történő felhívásban foglaltakat. Lehetőség nyílt arra is, hogy a bíróság a jogi képviselő nélkül eljáró fél esetén hiánypótlásra történő felhívás helyett a fél személyes meghallgatását rendelje el, ha azt célravezetőbbnek tartja.

A bírói gyakorlatban a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit érintő követelmények megítélését illetően igen szigorú értelmezés alakult ki, ami az új Pp hatályba lépésétől a keresetlevelek nagy arányban történő visszautasításához vezetett, és ez a befizetet illeték 10%-ának elvesztésével is járt. Az illeték törvény 2018. november 24-től hatályos módosításával az illeték vonatkozásában a jogkövetkezmény enyhült ugyan – visszautasítás esetén a lerótt teljes kereseti illeték (nem csak annak 90%-a) visszaigényelhetővé vált -, a visszautasításokkal kapcsolatos gyakorlat azonban továbbra is igen szigorú maradt. Jelentős változást jelent ezért a most hatályba lépett Pp Novella azzal, hogy a 2021. január 1. után benyújtott kereseteket illetően a jogi képviselővel eljáró fél esetén is kötelezővé teszi a bíróság számára a hiánypótlásra történő felhívást abban az esetben, ha a keresetlevél valamilyen tartalmi vagy alaki hiányosságban szenved.

A hiánypótló végzésben a bíróságnak a keresetlevél hiányosságait teljes körűen fel kell tüntetnie. Ha a felperes a végzésben feltüntetett valamennyi hiányt pótolta, de a bíróság újabb hiányosságot állapít meg, sem további hiánypótlásnak, sem visszautasításnak nincs helye, s a hiányosságot már a perfelvétel során kell pótolni.

A módosítás mindezek mellett az adminisztráció egyszerűsítésének jegyében csökkenti a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit, és szűkíti a keresetlevélhez csatolandó mellékletek körét – ezzel is könnyítve az ügyfelek és jogi képviselőik munkáját, amelynek köszönhetően több idő és energia marad a kereset érdemi részének összeállítására.

Korábban gyakran vezetett a keresetlevél visszautasításához, hogy a bíróság nem találta kellően határozottnak, pontosnak a kereseti kérelmet, vagy a felperes jogi érvelését eléggé meggyőzőnek, a keresetet következetlennek tekintette, avagy a felperes tényállításait kevésnek, vagy nem relevánsnak minősítette. Ezt kívánta orvosolni a Novella azzal, hogy a Pp. 176. §-át egy új rendelkezéssel egészítette ki. E szerint a keresetlevél perfelvételre való alkalmassága szempontjából nem vizsgálható a keresetlevél érdemi részében előadott azon kérelem, állítás, illetve érvelés, amelynek értékelése az ügy érdemére tartozik, valamint az sem, hogy a felperes által megjelölt bizonyítékok, bizonyítási indítványok alkalmasak-e, illetve elegendőek-e a keresetlevélben foglaltak alátámasztására.

Új szabály, hogy a felperes értesítést kap arról, hogy a keresetlevelét a bíróság befogadta, azt perfelvételre alkalmasnak tekinti, a keresetlevél esetleges visszautasítása esetén pedig a visszautasító végzést az alperes részére is meg kell küldeni a jogerős visszautasító végzéssel együtt.

További részleteket itt talál.

A cikk szerzője Dr. Nagy Krisztina LL.M. ügyvéd, munkajogi és adatvédelmi szakjogász, civiljogi specialista, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.

polgári perek


Kapcsolódó cikkek

2024. május 29.

Ritkán vásárolnak ingatlant a külföldiek

Az utóbbi fél évben a vevők kevesebb mint három százaléka volt külföldi állampolgár: az Otthon Centrum adatai szerint a legtöbbet a kínaiak költik, akik a magyar átlag majdnem másfélszereséért vásárolnak.

2024. május 29.

Nem mindenkinek jutnak EU-s források

(Újra)Indul idén nyáron a 2021-2027-es EU költségvetéshez kapcsolódó pályázati idény, hiszen 2023 év végén az ún. Igazságügyi reform Bizottsági elfogadásával jelentős, 10,4 mrd euró összegű forrást szabadítottak fel Magyarország számára. Ennek eredményeként több, a gazdasági szereplők által is már nagyon várt operatív program pályázatai nyílhatnak meg. A kohéziós források mellett energetikai fejlesztések támogatására szolgáló pályázatok kiírására számíthatunk még az idén – hangsúlyozták a Niveus Consulting Group pályázatírási és tanácsadási üzletágának szakértői.

2024. május 29.

Áprilisban a vendégéjszakák száma 4,7, a vendégeké 1,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest

Áprilisban a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,2 millió vendég 2,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 1,3, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, a csökkenés az ünnepekhez kötődő hosszú hétvégék idei áprilisi elmaradásával van kapcsolatban – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).