Nagyon jól ment az OTP-nek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az OTP Bankcsoport az elemzői várakozásokat jócskán meghaladó, 105,4 milliárd forintos konszolidált adózott nyereséget ért el a második negyedévben, 45 százalékkal haladva meg az előző negyedévit, és 18 százalékkal az egy évvel korábbit – közölte a bankcsoport a Budapesti Értéktőzsde honlapján pénteken, a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentésében.

Az első félévi adózott eredmény csaknem 178 milliárd forint volt, 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Az elemzők mintegy 98 milliárd forintos negyedévi adózott profitot jeleztek előre.

A bank jelentésében közölte: történelmi csúcsra emelkedett a konszolidált korrigált negyedéves adózás utáni eredményük. A második negyedévben ez 112 milliárd forint volt, ami 24 százalékkal haladja meg az előző negyedévit, és 23 százalékkal az egy évvel korábbit. A félévi korrigált profit több mint 202 milliárd forint volt, 19 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.

Az OTP beszámolója szerint az eredmény növekedésében meghatározó szerepe volt az akvizícióknak, a külföldi csoporttagok eredménynövekedésének. A jelentés már tartalmazza a bolgár és az albán bankvásárlások hatását, a júliusban zárult montenegrói és moldovai akvizícióké a harmadik negyedévben jelenik majd meg a konszolidált mérlegben. A külföldi csoporttagok eredmény-hozzájárulásának aránya a 2018 első fél évi 39 százalékról az idén 45 százalékra nőtt.

A bankcsoport bevételei dinamikusan, éves szinten 17 (a bolgár és albán akvizíciós hatás nélkül 11) százalékkal bővültek, csaknem 499 milliárd forintra emelkedtek 2019 első fél évében. Ez főként az erősödő üzleti aktivitás, részben a forint gyengülésének hatása. Ezen belül a konszolidált nettó kamateredmény 15 százalékkal 333,4 milliárd forintra, a nettó díj- és jutalékeredmény 17 százalékkal, 124 milliárd forintra emelkedett, az akvizíciós hatás nélkül 315,2 milliárd, illetve 118,7 milliárd forint volt.

A kedvező bevételi dinamika és a mérséklődő költségnövekedés eredőjeként a kiadás/bevételi ráta a második negyedévben 52,1 százalékra, az eszközarányos költségmutató 3,32 százalékra emelkedett – áll a jelentésben.

A konszolidált árfolyamszűrt teljesítő hitelállomány az év első hat hónapjában a bolgár és az albán akvizícióval együtt 1315 milliárd forinttal, 15 százalékkal bővült, míg az akvizíciós hatás nélkül 5 százalék volt a növekedés. Az árfolyamszűrt konszolidált betétállomány 12 százalékkal emelkedett éves szinten. A csoport nettó hitel/betét mutatója megközelítette a 75 százalékot. 2019. június 30-án a bankcsoport bruttó likviditási tartalékának értéke 7,2 milliárd eurót tett ki.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Nagyon meglódultak a fővárosi albérletárak, lassít a vidék

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.

2024. november 22.

Zuhantak a beruházások

A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.