Nagyot drágultak a balatoni ingatlanok Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járvány felerősítette a nyaralók iránti évek óta tartó keresletnövekedést, az üdülőövezetek annyira kedveltek lettek, hogy tavaly 20-25 százalékkal több ingatlant értékesítettek, és az áremelkedés helyenként elérte a 30 százalékot – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.

A járványhelyzet hatására megnövekedett az érdeklődés a nyaralók és üdülőingatlanok iránt. Az előzetes adatok alapján tavaly majdnem 7 ezer nyaraló cserélt gazdát, ami már most 20 százalékkal több, mint a 2019-ben, de a végleges szám akár 25 százalékkal is meghaladhatja az előző évi értéket – olvasható Soóki-Tóth Gábor, elemzési vezető közleményében.

„Az Otthon Centrum közvetítésével értékesített ingatlanok száma alapján semmi nem utal arra, hogy ebben az évben megtört volna ez a lendület” – mutatta be az idei tendencia alakulását az elemzési vezető, aki szerint a járványhelyzet érezhető változásokat generált az üdülőingatlanok piacán, hiszen a távmunka és a távoktatás bevezetésével komoly igény mutatkozott arra, hogy a családok több időt töltsenek nyaralójukban.

A balatoni ingatlanok az erős kereslet nyomán nagyot drágultak idén, az érdeklődés akkora, hogy az áremelkedés már nem csak a partmenti települések sajátja. A drágulás mértéke mindenhol meghaladta a 10 százalékot, de nem ritka a 30 százalékot felülmúló árnövekedés sem; ez különösen azokra a területekre jellemző, amelyek eddig alacsonyabb árfekvésűek voltak.

A fővárostól való távolság a meghatározó

Ezzel együtt hatalmas különbségek alakultak ki a négyzetméterárakban; 200 ezertől 1 millió forintig váltakozik a négyzetméterár a fővárostól és a tótól való távolság függvényében. A Balatonfüredi és Balatonalmádi járás településeinek átlagos négyzetméterára a legmagasabb, ahol 600 ezer forintot meghaladó négyzetméterárak a jellemzőek. Bár a déli parton a településekre jellemző átlagár sehol nem ment félmillió forint fölé, a tóhoz közelebbi részeken (Siófokon, Zamárdiban, sőt még Szántódon is) bőven 600 ezer forint feletti fajlagos árat kell fizetni. Idén eddig Balatonmáriafürdő térsége volt a legolcsóbb, ahol még akadtak négyzetméterenként 300 ezer forint alatt értékesített ingatlanok is.

Ezt az árszintet azonban lehagyta a Balatonfelvidék festői vidéke, amely bár a tótól távolabb helyezkedik el, a csendet és kilátást mégis sokra értékelik a Badacsony közeli településeken: Kövágóörs, Balatonederics térségében átlag 300-400 ezer forintos fajlagos áron kötött adás-vételek voltak jellemzők idén. Hasonló fajlagos árszint volt megfigyelhető a Velencei tónál is, amely Balaton térségéhez képest kisebb mértékben drágult.

Korrekció várható

Ellenben nagyot drágult az eddig olcsónak számító Tisza-tó: igaz, a 40 százalékos áremelkedés dacára még mindig kedvezőbb árazású a térség, egy négyzetméterre vetítve átlagosan 145 ezer forintért lehetett nyaralót vásárolni, ami a balatoni árak harmada. Abádszalókon és Tiszafüreden jellemzően e feletti átlagár az irányadó, míg a kisebb településeken ennél kevesebb összeg a mértékadó.

Soóki-Tóth Gábor szerint a trend nem változik meg idén, ám a piac némileg korrigálni fog: „Várhatóan idén kitart a nyaralók iránti lelkesedés, a tranzakciószámok akár a tavalyi évet is túlszárnyalhatják, amely az árak emelkedésével jár. A növekedés mértékében azonban már most is trendváltozás figyelhető meg: az eddigi drága térségek áremelkedési üteme lassult, a jövőben pedig egyre többen keresik majd az olcsóbb, csendesebb térségek nyaralóit.”

(Adó Online)



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 30.

Kilőttek az ipari termelői árak

Augusztusban a belföldi értékesítés árai 66,6, az exportértékesítésé 31,6 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az ipari termelői árak az egy évvel korábbihoz képest 43,4, az előző hónaphoz viszonyítva 4,1 százalékkal emelkedtek – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).