6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi fogalom tavaly


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 Tavaly decemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 3,7, naptárhatástól megtisztítva 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezzel együtt a tavalyi évben 6,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a kiigazított adat szerint egyaránt – jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).    

2017-ben 5,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a naptárhatástól megtisztítva 5,7 százalékot mért a KSH.

A naptárhatástól megtisztított adatok szerint a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek eladásai 9,1 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben, ezen belül decemberben 8,0 százalékkal éppúgy mint októberben és alig különböző mértékben a novemberi 8,2 százaléktól. A tavalyi negyedik negyedév havi adatait meghatározta a magas bázis: 2017 három utolsó hónapjában kétszámjegyű növekedés volt a nem élelmiszer jellegű cikkeket árusító boltok forgalmában. A kiigazítatlan adatok szerint a múlt év egészében 9,0 százalékos volt a nem élelmiszer termékek értékesítésének növekedési üteme a decemberi 7,2 százalékos eredményt beleszámítva.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek változatlan áron számolt forgalma naptári kiigazítással decemberben nem változott az egy évvel korábbihoz képest, a múlt év egészét tekintve 3,4 százalékkal nőtt a 2017-es 3,2 százalék után. A nyers adat nyolc hónapja a legalacsonyabb, 0,3 százalékos decemberi emelkedést jelez az egész éves 3,3 százalékon belül.

Az üzemanyag-kiskereskedelemben 4,9 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene decemberben, az egész tavalyi évben 6,4 százalékos volt a növekedés. A nyers adatok alig különböző 4,7, illetve 6,2 százalékos növekedést mutatnak.

A tavaly decemberi és egész éves kiskereskedelmi forgalom részletes adatait február 21-én közli második becslése alapján a KSH.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.