Negatívra váltottak a nagyvállalati szektor várakozásai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mínusz három pontra csökkent a K&H nagyvállalati növekedési index 2022 második negyedévére, mivel a cégeknek jelentős nehézségeket okoz az infláció, az orosz-ukrán konfliktus és a gyenge forint.

Az előző negyedévhez képest öt pontos további mérséklődés után újra negatív tartományban, -3 ponton áll a K&H nagyvállalati növekedési index, amely a magyarországi, két milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja.

„A vállalatok eddig csak egyszer, 2020 negyedik negyedévében, a koronavírus-járvány második hullámának időszakában várták borúlátóbban a következő évet, mint most. Akkor egészen -10 pontig zuhant a mutató értéke. Ezt fokozatos emelkedés követte, majd 2021 harmadik negyedévére az index ismét beállította a korábban mért legmagasabb, 12 pontos értéket. Azóta az index 2022 második negyedévére -3 pontig csökkent, és ezzel ismét belépett a negatív tartományba. Ennek oka, hogy több tényező is akadályt állít a vállalatok elé: a magas infláció, az orosz-ukrán konfliktus és a gyengélkedő forint egyaránt kihívást jelent” – értékelte az eredményeket Rajna Gábor, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Míg a vállalatok saját kilátásaikra vonatkozó várakozásaiban 5 pontos csökkenés történt, addig a gazdaság helyzetére vonatkozó makro alindex mutatóban jelentős, 12 pontos visszaesés látható az előző negyedévhez képest, így az eddigi második legalacsonyabb értéket vette fel (-24 pont). Egyéves időtávon a vállalatok 52 százaléka számol a gazdasági helyzet romlásával, a következő három évre vonatkozóan pedig 19 százalékuk, vagyis a vállalatok nem várnak gyors talpraállást. A romló várakozásokban az is szerepet játszhat, hogy változott a cégek adó- és közterhekkel kapcsolatos véleménye, ugyanis a vállalatok 22 százaléka azok növekedésére számít, és szinte senki sem vár csökkenést.

Szektoronként tekintve a kereskedők várakozásai egyértelműen a legnegatívabbak (-8 pont). A háttérben az állhat, hogy a folyamatosan dráguló euró őket sújtja leginkább, mivel forgalmazott termékeik devizában fizetett ára folyamatosan nő forintban számolva. A szolgáltatók kilátásai ennél kedvezőbbek, de már negatívba hajlottak (-1 pont), az iparé pedig még éppen csak a pozitív tartományban maradt (1 pont). Ugyanilyen jelentős eltérések láthatók az egyes régiók között. Közép-Magyarországon -7 pontos, Kelet-Magyarországon pedig -3 pontos értéket vett fel a mutató, miközben Nyugat-Magyarországon ehhez képest optimisták a cégek, ugyanis 3 ponton állnak a várakozások.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.