Négy ok miatt pörgött fel a vállalati hitelpiac
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kedvező kamatkörnyezet, a gazdasági fellendülés, az európai uniós forrásokról való döntések felgyorsulása és a jegybank piaci hitelprogramja állnak a hitelállomány dinamikus növekedése mögött a Sberbank kkv üzletágának vezetője szerint, derül ki az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményből.
„Négy tényezőnek köszönhető a hitelállomány dinamikus növekedése: a nyilvánvaló okokon kívül, mint a kedvező kamatkörnyezet és a gazdasági fellendülés, az európai uniós forrásokról való döntések felpörgése és a jegybank piaci hitelprogramja (HIRS) járult hozzá jelentősen a bővüléshez” – értékel Szabó Péter, a Sberbank KKV üzletágának vezetője. Amíg a keresleti oldalt az építőipar és az export teljesítménye által húzott gazdaság, illetve az ezzel párhuzamos növekvő bizalom és pozitív várakozások fűtik, addig a kínálati oldalon a jegybank a bankokat motiválta a magasabb hitelkihelyezésre. Mindez együttesen vezetett a volumen ilyen arányú növekedéséhez. És van még tér a növekedésre – állítja a szakértő. Ráadásul a beruházási hitelek a forgóeszköz-hiteleket is húzzák magukkal.
Ami a devizamegoszlást illeti, a forinthitelek kamathátránya teljesen eltűnt az elmúlt években, a hazai fizetőeszközben felvett kölcsön lenullázzák az árfolyamkockázatot, devizahitel csak a természetes fedezettel rendelkező, exportorientált cégek igényelnek ma már.
[htmlbox szamvitel_konyv]
A kkv-k többsége a hosszú lejáratú forinthiteleket részesíti előnyben. Az igénylés átlagos átfutási idejét az egyedi konstrukcióknál négy hétre, a standard termékeknél 4-5 munkanapra teszi a Sberbank üzletágvezetője, aki szerint a hozzájuk fordulók körében a 2-300 millió forintos igény a legnépszerűbb. Kiemelte, hogy bankuk egyik legfőbb előnye, hogy 2017-ben a kiadott ajánlataik 90 százalék felett kerültek jóváhagyásra, amely leginkább az ajánlatadás előtti alapos bankon belüli egyeztetésének volt köszönhető.
Ami a kkv hitelpiacon jó pozíciókat birtokló Sberbank adatait illeti, a két éve töretlenül bővülő állományból méretét bőven meghaladó arányban szakított ki a hitelintézet: 2015-höz képes megháromszorozta az újhitel-állományát, aminek köszönhetően másfélszeresére bővült a teljes vállalati szektor számára kihelyezett összeg. Az NHP sikerét ők is learatták, az összkihelyezés hatoda származott ebből, a számukra előírt összeg 98%-át kifolyósították a gazdasági szereplőknek.
Szabó tapasztalatai szerint a kkv-k alapvetően kapacitás-bővítő és hatékonyság-növelő beruházásaikhoz igényelnek hiteleket. A világgazdasági fellendülés a nagymegrendelői kört is a közép-európai vállalatok termelői kapacitása felé fordította, így a korábbi beszállítók számára a hitelekkel megnyílik az út a szélesebb együttműködés felé; másrészt a szűkös munkaerőkapacitás kiváltása költségigényes innovációt, automatizálást igényel részükről.
De mindezek mellett megjelentek az olcsó finanszírozási lehetőséget kihasználó cégek is, akik a kedvező hitelkamatok láttán döntöttek például ingatlanvásárlási, akvirációs, vagy tevékenység-visszaszervezési terveik előrehozataláról. Sőt, ugyanennek köszönhetően a tevékenység-idegen finanszírozási igények is felfutottak, előfordult például, hogy napelempark beruházásához igényelt hitelt egy teljesen más területen tevékenykedő vállalat – teszi hozzá Szabó Péter.
