Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az általános utazási költségtérítési kötelezettség bevezetése ellen tiltakozik csütörtöki közös közleményében a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ).
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat szerint 2012. július 1-jétől a munkáltatóknak kötelező a munkába járásra utazási költségtérítést fizetni minden munkavállalónak, a helyi és helyközi utazásra egyaránt – emlékeztetnek a közleményben.
A kormány a munkába járás költségtérítésének törvényi szintű újradefiniálását a közösségi közlekedést igénybe vevő fizetőképes kereslet megerősítésével magyarázza az előterjesztés indoklásában.
A hatályos kormányrendelet alapján jelenleg a hétvégi hazautazás költségének legalább 86 százalékát, de maximum 30 ezer forintot kell fizetnie a munkáltatónak. A költségtérítési kötelezettséget a mostani javaslat szerint kiterjesztenék általános, helyi és helyközi utazásra, valamint a felső korlátot eltörölnék, illetve a jegy vagy bérlet árának legalább 86 százalékát a munkáltatóra terhelnék a helyi közlekedés esetében is – közlik a munkáltatói érdekképviseletek.
Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke a közleményben úgy fogalmaz: a javaslat jelenlegi formájában elfogadhatatlan a munkaadók számára. A szabályozás amellett, hogy jelentős pluszterhet jelentene a vállalatok számára, a béren kívüli juttatások kapcsán az adótörvényekkel is ütközik.
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint a vállalkozások helyzetét tovább nehezítő, felső határ nélküli utazási költségtérítési kötelezettség bevezetésére és a helyi közlekedésre való kiterjesztésére, ami például Budapesten munkavállalónként mintegy 120 ezer forint éves többletköltséget okozna, nincs reális lehetőség.
A két legnagyobb hazai munkáltatói érdekképviseleti szervezet elfogadhatatlannak tartja az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott konzultáció nélkül megszületett javaslatot. A múlt héten megalakult Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VFK) összehívásával kidolgozható lenne a javaslat olyan módosítása, amely a munkaadók számára is elfogadható megoldást jelentene – áll a közleményben.
A hazai vállalatok közel kétharmada már használja vagy gondolkodik a mesterséges intelligencia (MI) bevezetésén, miközben 29 százalékuk érdemben még nem is foglalkozott a területtel – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatásból.
Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmillió forintos határt; eközben vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után ellenkező trend rajzolódott ki: ott csökkennek a bérleti díjak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két új rendeletet adott ki – a korábbi rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg – a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozásának további támogatására – jelentette be a jegybank.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
