Nem bírják a nyomást a hazai cégek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei év első félévében 2011 hasonló időszakához képest a magyarországi cégek fizetésképtelenségi mutatója radikálisan (+40 %) nőtt – derül ki a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből.
A fizetésképtelenségi eljárások terén jelentősen romlott a helyzet, ami egyrészt a válság hatása: mind a belső, mind a külső kereslet megszenvedi a gazdasági krízis folytatódását.

Összességében komoly problémát jelent, hogy a már megvalósult kormányzati intézkedések, illetve a napokban bejelentett új adónemek várhatóan újabb kihívások elé állítják a hazai cégek képviselőit. „A cégeknek arra van szükségük, hogy tervezhessenek.

A jó és eredményes éves gazdálkodás alapja ugyanis a jogi, adózási és szabályozási környezet stabilitása, legalább egy éves távlatban. Az évközi jelentősebb változások még egy jól megtervezett cash flow-t is fel tudnak borítani, s kényszergazdálkodási pályára állítani egy céget, aminek az eredménye késedelmes fizetés is lehet, s az – tovagyűrűző hatásai révén – a tartozási lánc egyik-másik láncszemének fizetésképtelenségét is eredményezheti” – hangsúlyozta Kárpáti Gábor ügyvezető.

Például az Országgyűlés nyári szünete előtt megszavazott új adószabályok – a tranzakciókat és a biztosítókat terhelő adók egyebek között – is ilyen változtatások (amelyeket egyébként az érintettek várhatóan át fognak hárítani a gazdaság többi szereplőjére, s azokon csapódik majd le a teherfizetés). Ilyen körülmények között pedig mindazon cégeknek növekvő kockázatokkal kell számolniuk, amelyek a beszállítói láncon keresztül hiteleznek más cégeket.

Csőd

A csődeljárások száma némileg nőtt, ám abszolút számban még mindig nagyon alacsony. Az idei év első felében a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma összességében 40 százalékkal nőtt 2011 hasonló időszakához képest, azonban az egyes eljárásfajták esetében eltérő módon alakultak a folyamatok – mutatott rá dr. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza, hozzátéve: az idén már nem is számítanak javulásra.

Már csak azért sem, mert az adóhatóság a második félévben is folytatni fogja a kényszer-végelszámolások indítását, köztük azon cégek ellen, amelyek nem tettek eleget május végi mérlegleadási kötelezettségüknek. Ez a trend egyébként nem feltétlenül jó: a kényszerfelszámolások kevésbé formalizált eljárások, ami nem feltétlenül erősíti a jogbiztonságot, nem szólva arról, hogy a hitelezők ilyen körülmények között nehezen jutnak a pénzükhöz.

Fizetésképtelenségi eljárások száma	2012 (1-6 hó)	2011 (1-6 hó)	Változás
Csődeljárás megindítása	64	54	118,52%
Egyszerűsített végelszámolás megindítása	2161	915	236,17%
Felszámolási eljárás megindítása	12334	9502	129,80%
Ideiglenes fizetési haladéki eljárás kezdete	54	55	98,18%
Kényszer-végelszámolás elrendelése	12868	9144	140,73%
Végelszámolási eljárás megindítása	3524	2448	143,95%
Összesen:	31005	22118	140,18%

Felszámolás, végelszámolás

A fizetésképtelenségi eljárások 40 százalékát kitevő felszámolások száma önmagában 30 százalékkal emelkedett. A végelszámolások különféle eljárásainak a száma jelentősen (közel 50 százalékkal) nőtt, ami meghaladja az előző évben regisztrált növekedés mértékét. De az „igazi” csődeljárások száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására irányulnak, a remélt várakozások alatt maradt. A jogász szerint a márciusban módosított csődtörvény új rendelkezései nem hozhatnak áttörést. Majd a második féléves adatokban tükröződnek az igazi hatásai a márciusban bevezetett intézkedésnek.

Megugrott azoknak a cégeknek a száma, amelyek önmaguk ellen kezdeményeznek eljárást – mutat rá a jogász. Ezek vagy alvó bt-k vagy leginkább olyan cégek, amelyekben főállás mellett végeztek egyéb tevékenységet a tulajdonosok, illetve, amelyeket csak bizonyos helyzetekben, időlegesen használtak. Ma már nem éri meg ezeket fenntartani, hiszen a fenntartási terhek, a járulékok nőttek, miközben a forgalom visszaesett. Kérdés azonban, hogy a megszűnő vállalkozások tevékenysége, s bevételei a társasággal együtt eltűnnek, vagy a feketepiacra kerülve adózatlan és ellenőrizetlen formában jelennek majd meg. A jogász tart attól, hogy ez a jelenség a feketegazdaság erősödését eredményezi majd, a gazdaság mai, recesszió-közeli vagy éppen már recessziós körülményei közepette.

Csökkent a fizetési haladéki eljárások száma (ami a csődeljárás kapujának tekinthető). Ugyanakkor a múlt évi magas bázishoz képest továbbra is jelentős a kényszer-végelszámolások száma. A piacról kikerülnek a valósan nem működő cégek, ami tisztítja a piacot, ám nincs formalizált eljárás, s nincs következménye sem annak, ha olyan céget zárnak be, amely kifizetetlen számlákat hagy maga mögött. Ugyanakkor vannak kedvező jelek – teszi hozzá. Felállt egy elektronikus figyelő rendszer, ami lehetővé teszi a Cégbíróságok számára, hogy ne csak az ügyvezetői nyilatkozatokra hagyatkozzanak, s amely a gyakorlatban is ellenőrzi a nyilatkozatokat. Emellett ma már az adóhatóság felé mindenki adószámát le kell jelenteni. Mindez persze csak akkor járulhat hozzá a helyzet tisztulásához, ha megfelelő polgári jogi vagy büntetőjogi büntetések párosulnak mellé, olyan szankciók, amelyek ellehetetlenítik, hogy az érintett ügyvezetők saját néven új céget alapíthassanak. Igaz, ajogász szerint a strómanokkal továbbra sem tud majd mit kezdeni a rendszer.

Az első félév adatai jól tükrözik a gazdaság helyzetét. Kárpáti Gábor szerint nagy részben kivédhetőek a kockázatok – igaz ezért tenniük is kell a vállalatoknak. Például előzetes információgyűjtéssel a potenciális partnerről, fizetési szokásainak folyamatos monitorozásával. Célszerű a hitelbiztosítás megkötése is, ami védelmet tud nyújtani a partnerek hibájából felmerülő károk ellen.

Adó lapok kapcsolódó cikkei:

• Végelszámolás esetén teljesítendő bevallási kötelezettségek – Adó szaklap 2012/8-9
• A végelszámolás – Adó szaklap 2011/10-11

---