Orbán üzent a bankoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány új gazdasági rendszert épít, ami példaértékű lesz – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kamaránál tett látogatásán. Megígérte, hogy megküzd a munkahelyvédelmi akciótervért, majd közölte: célja, hogy a bankrendszer fele legyen magyar kézben. E cél már csak azért is ambiciózus, mert az OTP mindössze 28 százalékát birtokolják hivatalosan magyarok.


Mintaország élül

Minden gazdasági modellépítési kísérlet újításnak minősül, az újítóknak pedig megvan a maguk sorsa: először meglepetés fogadja őket, utána értetlenség, majd érdeklődés, és ha beválik az újításuk, akkor átveszik azt – mondta a kormányfő a választási szövetségeseivel és együttműködő partnereivel zajló konzultációsorozat második állomásán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőivel folytatott tárgyaláson.

Bár a magyar gazdaság még nincs olyan állapotban – folytatta -, hogy „a mellünket verve” lehetne hivatkozni a kormány szinte minden újításának nyugati átvételére, de „kellő szerénységgel” rögzíthető: a magyar gazdaságpolitika intézkedései, amelyeket először értetlenség fogadott, szépen lassan átmentek az európai gazdaságpolitika eszköztárába. Példaként említette a bankadót, a válságadókat, a hárompilléres nyugdíjrendszer újrarendezését, a tranzakciós adót, és szerinte „pillanatok alatt” máshol is meg fognak érkezni a munkahelyvédelmi akciótervek.

Megküzd az akciótervért

„Végig fogom vinni a munkahelyvédelmi akciótervet, kétség ne legyen felőle, mert ez a mi kormányzásunk filozófiájának a lényege” – fogalmazott a miniszterelnök. Arról kell meggyőzni a magyarokat, hogy érdemesebb dolgozni, mint nem dolgozni, amit csak akkor lehet bizonyítani, ha valóban vannak munkahelyek, és kiderül az embereknek, hogy többet keresnek, mintha segélyt kapnának – mondta Orbán Viktor.

Közölte: óriási nyomásra számít az akciótervvel kapcsolatban, mert arra a megközelítőleg 300 milliárd forintra, amelyet a magyar vállalkozóknál hagynak a foglalkoztatás elősegítése érdekében, vannak más jelentkezők is, „akik szívesen elvinnék” azt. Ha beválik az akcióterv, akkor a következő években ez az összeg 350-500 milliárd forint is lehet – mondta.

„Ne legyen illúziónk, különösen a most kezdődő tárgyalások árnyékában”, hogy az akciótervért vívott belpolitikai csata mellett nemzetközi küzdelmet is folytatni kell majd érte – célzott a miniszterelnök a küszöbön álló IMF-EU-hiteltárgyalásra. Törekvéseihez beszédében a magyar gazdasági élet szereplőinek segítségét kérte a kormányfő.

Magyar bankokat szeretne Orbán

A kabinet új gazdasági modelljének része az a célkitűzés is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen. Ha ezt sikerül végigvinni, az unikális lesz egész Közép-Európában – fogalmazott az MKIK vezetőinek vendégeként a miniszterelnök.

Orbán Viktor ismét ambiciózus célt állított kormánya elé: az Adó Online gyorsfényképet készített a magyar bankok tulajdonosi szerkezetéről, amely szerint – korántsem meglepő módon – a külföldi tulajdonú bankok súlya finoman szólva is domináns Magyarországon.

Az említésre méltó piaci részesedéssel rendelkező bankok közül a Takarékbank és az FHB teljesíti bőven a miniszterelnök által hosszabb távon elvárt tulajdonosi arányokat, mindkét pénzintézetben magyarok birtokolják a részvények többségét – derül ki a Magyar Bankszövetség legfrissebb, 2011-ben kiadott Éves bankismertetőjéből.

A közhiedelem a magyar piac domináns szereplőjét, az OTP Bankot is a magyar bankok közé szokta sorolni – tévesen. A pénzintézet honlapján közölt legfrissebb, 2012. március végi adatok szerint a bank részvényeinek mindössze 28 százaléka van magyarok tulajdonában (ebből 1,7 százalék magáé a banké, 1,8 százalék a bank vezetőié és alkalmazottaié, míg 8,57 százalék a Mol-é; a többi papír elszórtan, 5 százalékot meg nem haladó részesedéssel bíró tulajdonosoknál található).

(Forrás: MTI, Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

DLA Piper: átalakulóban a hazai energiapiac

Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutatja, mi a kibervédelem minimuma

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.