Nem csodaszer a járulékcsökkentés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatói járulék csökkentése automatikusan nem növeli a foglalkoztatást – nyilatkozták szakértők a FigyelőNetnek, akiket Matolcsy György háromkulcsos járulékjavaslata nyomán keresett meg a lap. Több részlet mellett az sem tisztázott, hogy mekkora bevételkiesést okozna az ötlet, s azt honnan lehetne pótolni.

Egy teljes körű adó- és járulékreform keretében három kulcsos munkáltatói járulékot tartana üdvözítőnek Matolcsy György, aki szerint ez jelentős mértékben járulhatna hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, ami a Fidesz várakozásai alapján egymillió új munkahelyet jelent tíz év alatt. A párt gazdaságpolitikusa úgy véli, a jelenlegi 29 százalékos munkáltatói járulékot 20, 10-15, illetve nulla százalékos kulcsoknak kellene váltaniuk.

A legmagasabb, 20 százalékos kulcsot a legjobban képzett, „legkapósabb” munkavállalók után kellene fizetni. 10-15 százalékos lenne a teher a kevésbé keresett, de munkanélküliséggel nem fenyegetett réteg után. Nulla százalékos kulcs lenne érvényes a több mint egy éve munka nélkül lévőkre, a 18 és 24 év közötti korcsoportra, illetve az 55 év felettiekre, valamint olyan kistérségekben is alkalmaznák, ahol 20 százalék feletti a munkanélküliség – javasolja Matolcsy.

Honnan pótolják a bevételkiesést?

Ebben a formában több kétséget is felvet az ötlet – mondta a FigyelőNetnek Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Egyrészt nem tudható, hogy a javaslat mekkora bevételkiesést okoz a társadalombiztosításnak, s azt honnan, minek a rovására lehetne pótolni.

A KSH adatai szerint 2006-ban a munkáltatók 1942 milliárd forint járulékot fizettek be munkavállalóik után a nyugdíj- és az egészségügyi kasszába. Hevenyészett kalkuláció szerint is, a javaslat akár ezer milliárd forintos bevételkiesést okozhatna a társadalombiztosításnak, ami súlyos összeg.

A kormánynak most is vannak olyan programjai, amelyek keretében például a pályakezdők vagy a hátrányos térségekben munkahelyet teremtő vállalkozó terheit könnyítik járulékkedvezménnyel. De ezeknél a konstrukcióknál a büdzséből kipótolják a járulékkiesést. Mert az ugye egyértelmű, hogy az egészségügyi ellátás csak akkor jár bárkinek, ha befizetik utána a járulékot – hangsúlyozta Adler Judit.

Ki a kapós munkaerő?

A másik probléma az ötlettel – ment tovább a kutatásvezető -, hogy ki és milyen alapon határozná meg, hogy ki a „kapós” munkaerő, és ki kevésbé az. A munkáltatóknak nyílván az lenne az érdekük, hogy a második csoportba „tuszkolják” munkavállalóikat, hiszen akkor a 9 százalékpont helyett akár 14-19 százalékponttal is csökkenthetnék terheiket.

Ehhez a véleményhez csatlakozott Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke is, aki felvetette: ki határozná meg a csoportokat? Az APEH, a kormány, vagy a Pénzügyminisztérium. A most „kapósnak” ítélt munkavállaló holnap is annak tekinthető? Ugyanazok a szempontok alapján kapós valaki a Dunántúlon, a fővárosban, vagy Kelet-Magyarországon – sorolta kérdéseit a társelnök.

Nem növeli közvetlenül a foglalkoztatottságot

Az is gond a felvetéssel, hogy tapasztalatok szerint nincs közvetlen összefüggés a járulékcsökkentés és a foglalkoztatás növekedése között, már pedig ez utóbbi a megfogalmazott cél – fejtegette Adler Judit. Kisebb járulék mellett nem vesznek fel automatikusan több embert a munkáltatók, a felszabaduló jövedelmet bármire költhetik. Ezt bizonyítja, hogy 2000-2001 folyamán hiába csökkentették a járulékterheket számottevő hatása nem volt a foglalkoztatás növekedésére. Több ember foglalkoztatása alapvetően konjunktúrális tényezőktől függ, ha megnő a kereslet árucikkek, szolgáltatások iránt.

Némileg árnyalta a képet Vadász György, aki szerint, ha közvetlenül nem is növeli a foglalkoztatást a járulékcsökkentés, de a versenyképességet mindenképpen erősíti. Ha például a vállalkozók azt látják, hogy a jövő évre vonatkozó adótervek 5 százalékponttal mérséklik a terheket, s 2010-ben további 5 százalékos vágás jöhet, akkor már elgondolkodhatnak bizonyos beruházásokon, fejlesztéseken, amihez már több foglalkoztatottra lehet szükség jó esetben – fejtegette az iparszövetség társelnöke.

Forrás: FigyelőNet



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

Kósa Lajos az atipikus foglalkoztatási formákat méltatta

Egy modern gazdaság nem nélkülözheti az olyan atipikus és rendkívül rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyeket a szövetkezetek kínálnak – mondta az Országos Szövetkezeti Tanács újraválasztott elnökeként a fideszes politikus.

2022. július 1.

A lakosság többsége bízik a biztosítókban

A biztosítókba vetett bizalom továbbra is magas, 53,4 pont, a biztosítókkal szembeni összelégedettséget mérő index értéke pedig 80,8 pont a 100 fokú skálán – közölte az idei Biztosítás Bizalmi Index (BIBIX) felmérését a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).