Nem járulékalap a devizaellátmány

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az APEH elnöke levélben értesítette az ÉVOSZ elnökét arról, hogy a tartósan külföldön dolgozók munkajövedelme a forintban meghatározott összeg, az euróban meghatározott valutaellátmány egyéb munkajövedelemnek minősül, és mint ilyen „”nem képez járulékalapot””.

Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) több mint két éve kezdte alkalmazni ellenőrzései során az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által nehezményezett gyakorlatot, amely a Németországban dolgoztató magyar cégeket kezdte ellehetetleníteni. Az ellenőrök járulékalapnak vették – a forintban meghatározott bér mellett – azt az összeget is, amit a dolgozók külföldön, devizában kaptak meg. Az ellenőrzött cégeknek így akár öt évre visszamenőleg is több millió forintot kellett kifizetniük utólag.

Koji László, az ÉVOSZ témavezető alelnöke elmondta: a szakmai szervezet harminc-harmincöt olyan cégről tud, amely az utólag kiszabott járulék miatt befejezte a külföldi tevékenységét. Olyan cégek is voltak amelyek százötven-kétszázmillió forint hitelt vettek fel az egyösszegű járulék és bírság kifizetésére, és évekig fizetik a törlesztést.

Az ÉVOSZ még 2008 nyarán kezdeményezett tárgyalást a Pénzügyminisztériumban; tagjai képviseletében felvetette ezt a problémát, és megoldást kért rá. Ez a megoldás született meg most. Az ÉVOSZ elnökének címzett levelet Szikora János APEH elnök írta alá, és ebben tájékoztatja arról, hogy a tartósan külföldön dolgozók munkajövedelme a forintban meghatározott összeg, az euróban meghatározott valutaellátmány egyéb munkajövedelemnek minősül, nem része az alapbérnek, és mint ilyen „”nem képez járulékalapot””. Az adóellenőrnek minden kétséget kizáróan kell tudni bizonyítania azt, hogy az euróban meghatározott összeg is alapbér, e nélkül nem állapíthat meg járulék-különbözetet – áll a levélben.

Az ÉVOSZ közleménye arra kéri a külföldön dolgozó cégeket, hogy a szóban forgó levelet használják az adóellenőrzések során. A már jogerősen lezajlott ügyeken – és cégeken – a mostani állásfoglalás nem segít. Akik viszont – akár bíróság előtt – folytatják az ügyüket, még reménykedhetnek a kiszabott, illetve befizetett járulék-különbözet megszüntetésében.

Forrás: Origo vállalkozói negyed

---