Nem kell közjegyző az ingózálog-bejegyzéshez


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyvhöz számos részletszabályt kell megalkotni, ezek sorába tartozik a hitelbiztosítéki nyilvántartásé is. Az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba nem a közjegyzők, hanem a zálogszerződés érintettjei, a zálogjogosult és a zálogkötelezett jegyzi be a zálogjogot – döntött a parlament.


A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szólótörvényjavaslatot 294 igen szavazattal, egy nem ellenében és 36 tartózkodás mellett fogadta el december 9-én a parlament.

A hatályos szabályok szerint ha valaki ingóságot zálogosít el, akkor azt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett zálogjogi nyilvántartásba kell bevezetni.

Harmadik személy innen szerezhet tudomást arról, hogy az adott ingóság tehermentes vagy zálogjog terheli. Jelenleg a nyilvántartásba csak közjegyzők jegyezhetik be a zálogjogot, az általuk hitelesített zálogszerződés alapján.

Az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba ezzel szemben a zálogszerződés felei vagy törvényes képviselőik jegyezhetik be a zálogjogot az interneten. Ha a zálogjogosult kezdeményezi a bejegyzést, azt csak a zálogkötelezett hozzájárulásával teheti meg, míg a törlésnél fordított a helyzet. A hitelbiztosítéki rendszert a közjegyzői kamara hozza létre és üzemelteti naponta reggel 8 és este 8 óra között.

A bejegyzés menete a következő: akik zálogjogosultként vagy -kötelezettként használni akarják a rendszert, azoknak regisztrálniuk kell. A megadott adatok valódiságáról közjegyző előtt kell nyilatkozniuk. A nyilvántartás – amelyben személyre lehet keresni – csak a zálogjog bejegyzésének tényét tanúsítja hitelesen, a valódiságát nem.

A kívülállók – attól függően, hogy milyen mélységig akarnak keresni – az interneten szabadon vagy személyi adataik megadásával léphetnek be a nyilvántartásba.

Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.

A bejegyzésért fizetniük kell majd az érintetteknek, és csak azután lesz érvényes a bejegyzés, ha a díj megérkezik a közjegyzői kamara számlájára. A fizetendő díjat miniszteri rendelet állapítja meg.

(forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 24.

Július elsejéig lehet jelentkezni a Családbarát Munkahely pályázatra

Az idei évtől kis-, közép- és nagyvállalatok, költségvetési, civil és egyházi szervezetek is jelentkezhetnek a Családbarát Munkahely pályázata, amivel szinte a munkáltatók teljes spektrumát sikerült lefedni – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára, Beneda Attila az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.

2024. június 24.

Konszolidáció és az Excel: Mikor éri meg szintet lépni?

Az utóbbi években kétségkívül soha nem látott módon felértékelődött a vállalatok alkalmazkodóképessége az új, illetve változó körülményekhez. Ráadásul ennek az alkalmazkodásnak a kulcsa sokszor a gyorsaság és a rugalmasság. A vállalatoknak emiatt folyamatosan értékelniük kell meglévő rendszereiket, folyamataikat, és ez alól nem jelentenek kivételt a konszolidációs, illetve csoportbeszámolási rendszerek sem. A PwC szakmai cikke:

2024. június 21.

A kisgyermekes szülők érdekében indított versenyfelügyeleti eljárást a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.