Július elsején indul az otthonfelújítási program
Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egymás után hallom a könyvelőktől illetve a megbízóimtól, hogy visszaküldi a vevő a kibocsátott számlájukat, mert nincs rajta a vámtarifaszám (vtsz) vagy szolgáltatások esetében az SZJ szám.
Addig nem akarják kifizetni a számlát, amíg a statisztikai jelzőszámot rá nem írja az eladó. Ez az eljárás törvénytelen, különösen akkor, ha a számla kifizetési időpontjának eltolására használják, hiszen jogszabály mondja ki, hogy ezeket a statisztikai besorolási számokat már nem kell feltüntetni a számlákon!
Felhívom a figyelmet arra, hogy ha egy vevői pozícióban lévő vállalkozásnak az a kifejezett kívánsága, hogy az általa befogadott számlán szerepeljen a vásárolt termék vagy szolgáltatás statisztikai jelzőszáma, akkor ezt az eladóval megkötött írásbeli szerződésbe külön kikötésként bele kell foglalnia. Arról se feledkezzen meg, hogy azt az időpontot is meg kell határozni, amely időpontban érvényes statisztikai jelzőszámot követel, mert ezek folyamatosan változnak, ahogy a gazdasági élet is. Ez volt az egyik oka annak, hogy megszüntették.
A számla kötelező tartalmi elemeit az általános forgalmi adóról szóló törvény határozza meg, – régen is így volt, – mert ez az a bizonylat, amely az előzetesen felszámított adó levonására jogosít, de csak akkor, ha az előírt szabályoknak megfelel.
2007. december 31-ig a régi áfa-törvény előírása szerint az volt a szabály, hogy a termék vagy szolgáltatás értékesítésekor a statisztikai besorolási számot (vtsz, SZJ,) akkor – és csak akkor! – kellett feltüntetni a kibocsátott számán, ha az általános forgalmi adóról szóló törvény kifejezetten erre a számra való hivatkozással említette az adott ügyletet. Ez akkor fordult elő, ha valamilyen kedvezményről, speciális adózási módról vagy adómentességről rendelkezett a törvény. Az alkalmazandó statisztikai besorolási számhoz ún. állapotrögzítő rendelkezés kapcsolódott az adózás rendjéről szóló törvényben, melyben meghatározták azt az időpontot, amely a jelzőszám érvényességének napját jelölte. (Mint az előbb is utaltam rá, ezek a számok, még éven belül is többször változnak, az adózási szabályok viszont ennek függvényében nem változhatnak.)
Főszabályként tehát a statisztikai besorolási szám feltüntetése a számlán már 2007-ben sem volt kötelező feltétel, csak különleges esetekben.
2008. január 1-től az új áfatörvény is átvette ezt a szabályozást, melynek lényege az volt, hogy a statisztikai besorolási szám csak akkor jelenti a számla kötelező tartalmi elemét, vagyis csak akkor kellett feltüntetni és olyan részletezettségben a vtsz-t vagy SZJ-t, amennyiben „a törvény a terméket vagy szolgáltatást erre való hivatkozással jelöli.” Ez a rendelkezés ugyanazt jelentette, mint az előző évben hatályos előírás, tehát általános esetben nem kötelező feltüntetni a számlán a statisztikai besorolási számot, csak egyes különleges adózási módoknál.
2008. május 1-i hatállyal módosították az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt. E módosítás tartalmáról már rengeteg cikk megjelent.
Az áfatörvény 169.§-a sorolja fel azokat a minimálisan megkövetelt adatokat, amelyeket egy számlának tartalmaznia kell. Ezek a következők:
A 2008. május 1-én hatályba lépett törvénymódosítással törölték a statisztikai besorolási számnak még abban a kicsi körben – például, ha valaki hulladékot értékesített, – való kötelező alkalmazását is, amely addig hatályban volt.
A törvénymódosítás eleget tett annak a közösségi jogi kívánalomnak, hogy az adóalanynak lehetőséget kell biztosítani abban a tekintetben, hogy milyen módon kívánja szabatosan megjelölni a számlán, hogy milyen terméket értékesít, vagy milyen szolgáltatást nyújt.
Ezáltal a törvény értelmében nem kötelező a továbbiakban a számlán a Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számot, illetve a Vámtarifaszámot (vtsz.) feltüntetni akkor sem, amikor olyan termék értékesítése, vagy szolgáltatás nyújtása történik, amelyre a törvény ezen azonosítószámokkal hivatkozik.
Azonban a számlát kibocsátó adóalanynak továbbra is lehetősége van arra, hogy ha saját maga úgy kívánja, akkor az általa kibocsátott számlán az SZJ, illetve a vtsz. hivatkozást is használja, azaz feltüntesse azt. Erre azonban senki nem kötelezheti, csak ha erről előzetesen írásban megállapodtak.
.
A statisztikai besorolási szám alkalmazását választó számlakibocsátónak a következőkre kell figyelnie:
– Az általános forgalmi adóról szóló törvény 169.§-ának „f” pontja úgy fogalmaz, hogy „az e törvényben alkalmazott vtsz és SZJ számok alkalmazhatók” a termék vagy a szolgáltatás azonosítására, ha ezt választjuk. Tehát pontosan azokat lehet a számlára írni, ami az áfa-törvényben szerepel!
– Ugyanakkor a termékek és szolgáltatások zömére vonatkozóan az áfatörvényben nem szerepel statisztikai besorolási szám. Mi lehet a megoldás akkor, ha az eladó saját jószántából, vagy a vevővel történt megállapodás alapján mégis ragaszkodik annak feltüntetéséhez?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176.§-ának (13) bekezdése továbbra is hatályban maradt.Eszerint
besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. A besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg. Az utóbbi években is volt már probléma abból, hogy megvették a statisztikai besorolási jegyzék legújabb köteteit, s az abban szereplő számokat használták (szabálytalanul).
Mindezeket figyelembe véve mindenkinek azt javaslom, hogy saját választása alapján se tüntesse fel a számláján a statisztikai jelzőszámokat, mert nem kell, és csak kavarodást okoz. A termékek és szolgáltatások egyértelmű, érthető megnevezésének alkalmazására szokjunk rá!
Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.
Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!