A kkv-k exportját segítenék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külgazdasági kerekasztal intézményének a fenntartását, rendezvényeinek folytatását, rendszerességük, témaköreik, kompetenciáik meghatározását is tartalmazza az a javaslatcsomag, amelyet ez év tavaszán a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) kezdeményezésére útjára indított tanácskozássorozat lezárultával dolgoztak ki a résztvevők. Ezenkívül még számos javaslatot tartalmaz a csomag, amelyet a tervek szerint hamarosan a kormány elé terjeszt a gazdasági tárca.

A kerekasztalon a szaktárca és a kezdeményező MKSZ mellett képviseltették magukat az exportot támogató állami hátterű intézmények (ITD Hungary, Eximbank, Mehib), valamint alkalmanként szakmai szövetségek és külső szakértők (MTA VKI, MFB Zrt., Innostart), továbbá öt-hat kisvállalkozó is. Egyetértés volt abban, hogy tudatosítani kell: a hazai kkv-k nemzetköziesítésének elősegítése a gazdaságfejlesztés kiemelt célterülete, amely összehangolt intézkedést és együttműködést sürget a kormányzat és a magánszféra részéről. Ehhez koncentrált eszközök hozzárendelése kell, amelyhez elengedhetetlen a hazai kkv-k helyzetének pontos feltárása és konkrét gazdaságpolitikai intézkedések megfogalmazása ajánlások formájában, figyelemmel a kis- és közepes vállalkozások tőke- és munkaerővel való ellátottságára, valamint hazai és EU-s pályázati feltételek adottságaira.

Az ajánlások között vannak olyanok, amelyek a meglévő lehetőségek, források, pályázatok finomhangolását tűzik ki célul, s amelyek e kereteken belül új konstrukciók kimunkálását vetítik előre, de olyanok is, amelyek idehaza gyökeresen újnak számító megközelítéssel foglalkoznak a feladattal.

Ez utóbbi kategóriába tartozik az kkv-k exportkapacitásainak feltárása, konkrétan, cégre és relációkra is lebontva. Az ITD Hungary már több száz ilyen céget felmért, s a tervek szerint további háromezret is átvilágítanak, az idén mintegy hétszázat. A felmérés személyes tanácsadói kapcsolat kialakítását jelenti, komplett, személyre szabott piacra lépési programot dolgoznak ki. Felmérik és segítik a ma beszállítóként tevékenykedő cégeket is, hogy közvetlenül is ki tudjanak jutni az exportpiacokra.

Több felvetés érinti a kkv-k és munkatársaik felkészítését, így javasolják a menedzsmentképzést, a műszaki rendszer-integrátori programot, és a határidős üzletekre – pénzügyi kockázatviselésre – való felkészítést. Az oktatás, tréning, felkészítés több javaslatban is szerepel. Így felmerült valamiféle ösztönző rendszer kidolgozása, hogy a kkv-k is részt vegyenek a szakoktatásban és a felnőttképzésben, illetve csereprogramokat szervezzenek e speciális szakképzettségűek számára. Szóba kerülhet az is, hogy az oktatás sikeres elvégzése alapján tanúsítványt kapott cégek listáját bizalmi elv alapján hozzáférhetővé tennék.
Igen nagy hangsúlyt kap a kkv-k önszerveződése. Miután szükség van önszerveződés révén kialakított új formációkra, javaslatot kívánnak tenni ezek (értékesítő/beszerzési szövetkezések, klaszterek, projekttársaságok, kereskedőtársaságok) létrehozásának a támogatására, azzal azonban, hogy vállalati kezdeményezésre és pénzügyi részvételre is szükség van a kkv-k részéről.

További ötlet, hogy azokon a piacokon, ahol tömeges igény mutatkozik erre – például Romániában vagy más délkelet-európai államokban –, komplett országcsomagokat kínálnának az exportőr kkv-knak.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.

2024. április 19.

Az MNB 28 millió forintra bírságolta az UniCredit Bankot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) több mint 28 millió forint bírságot szabott ki az UniCredit Bankra a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenysége kapcsán feltárt hiányosságok miatt; a hiányosságok nem veszélyeztetik a hitelintézet biztonságos működését – közölte a jegybank pénteken.

2024. április 19.

Rosszul meghatározott árral sokat lehet bukni az ingatlaneladáson

Minél hosszabb ideig van a piacon egy ingatlan, annál nagyobb az esély, hogy csak komoly árengedménnyel lehet értékesíteni, mutatott rá az Otthon Centrum elemzése, amely az értékesítési idő és az alku mértékének összefüggését vizsgálta.