Nem tudják kigazdálkodni a cégek a BKV-bérlet költségtérítését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat olyan terhet róna a kereskedelemre, amely tovább nehezítené, a kisvállalkozások nagy részénél pedig eleve lehetetlenné tenné a bérfejlesztést. A jelenlegi cafeteria rendszerbe épített szja-támogatás, ami a vállalkozások számára önkéntes, megfelelő keretet jelent a munkába járás támogatására.

Az Országgyűlés szakbizottságai megkezdték a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat vitáját. A törvényjavaslat tartalmazza, hogy 2012. július elsejétől a munkáltatók a munkába járáshoz szükséges menetjegy, illetve bérlet árának 86 százalékát kötelesek megtéríteni dolgozóiknak. Azaz nemcsak a helyközi, hanem a helyi tömegközlekedést is téríteni kell.

A kereskedelemben az alkalmazottak többsége valamilyen tömegközlekedési eszközzel jár munkába. A kereskedelemben az alkalmazottak száma közel 340 ezer, a fizikai foglalkozásúak száma pedig több mint 200 ezer fő. Az ágazatban az átlagos bruttó kereset 197 ezer forint, közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).

A fővárosi tömegközlekedés havi bérletének árából (9800.- forintból) kiindulva egy budapesti minimálbéres alkalmazottnál ez foglalkoztatója számára éves szinten 8-9 százalékos váratlan többletterhet jelent, a bérhez viszonyítva. Az átlagkeresetű alkalmazott esetében a bérhez viszonyított többletköltség aránya 4 százalék.

Forrás: OKSZ


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Negyedmillió fölött a budapesti albérletár

Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmillió forintos határt; eközben vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után ellenkező trend rajzolódott ki: ott csökkennek a bérleti díjak.

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.