Nettó 120.600 forint – ennyi ma az átlagkereset


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az első negyedévben 2,7 százalékkal csökkentek a reálkeresetek három százalékos fogyasztóiár-index-növekedés mellett – az előző év azonos időszakához viszonyítva – tette közzé az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, amelynek főosztályvezetője az InfoRádiónak elmondta: január-márciusban a bruttó átlagkereset, amely 195.800 forint volt, a versenyszférában 0,4 százalékkal nőtt, míg a költségvetési szférában 10 százalékkal csökkent.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozott adatai szerint a nemzetgazdaság egészében 2,7 százalékos reálkereset-csökkenés volt kimutatható 2009 első három hónapjában. Ez a versenyszférában egy szolid, 0,4 százalékos emelkedést, míg a költségvetési szférában közel 10 százalékos csökkenést jelentett.

A KSH főosztályvezetője az InfoRádiónak elmondta: a kereset részét képezi a 13. havi juttatás is. Mivel a 2007. évre vonatkozó 13. havi kereset egy részét 2008 elején fizették ki, így ez az oka annak, hogy a költségvetési szférában dolgozóknál az idei év első néhány hónapjában 10 százalékos keresetcsökkenést mértek.

Lakatos Judit elmondta: a szóban forgó időszakban a bruttó átlagkereset 195.800 forint volt, ami a jelenlegi nettósítási szabályok értelmében 120.600 forintnak felel meg. A vállalkozásoknál ez az összeg bruttó 193 ezer forint volt, a költségvetési szférában pedig átlagosan bruttó 205 ezer forintot kerestek a munkavállalók.

Az átlagkeresetek közötti legnagyobb különbséget a versenyszférában mérték: a fizikai munkások átlagban bruttó 127 ezer forint fizetést kaptak, ezzel szemben a szellemi foglalkoztatásúak átlagkeresete 300 ezer forint volt.

A KSH adatai szerint 2009. január-márciusban 2 millió 672 ezren álltak alkalmazásban. A költségvetési szférában 710 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 876 ezren dolgoztak – ez 3,4 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Lakatos Judit elmondta: ez a csökkenés szinte teljes egészében a versenyszférában realizálódott, ahol 4 százalékon felüli volt a foglalkoztatottak számának visszaesése. Ehhez képest a költségvetési szférában csak kis mértékű csökkenést mértek, sőt voltak területek, ahol létszámfejlesztést hajtottak végre – fűzte hozzá a főosztályvezető.

Forrás: inforadio.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

K&H: reálértéken nőhet a cégek árbevétele a következő egy évben

A következő egy évben reálértéken nőhet a cégek árbevétele, átlagosan 7,7 százalékos árbevétel-növekedést és 3,9 százalékos profitbővülést várnak a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index 2024 első negyedéves felmérése alapján – közölte a bank.