Nőtt a magyar bankrendszer sokkellenálló képessége

A magyar bankok likviditási és finanszírozási helyzete megfelelő, az  elmúlt években hozott szabályok hozzájárultak a bankrendszer sokkellenálló képességének növekedéséhez; a hazai bankrendszer a jelenlegi bizonytalan makrogazdasági környezet mellett is stabilan tölti be gazdaságfinanszírozó szerepét – mondta Szakács János, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) makroprudenciális politika főosztályának vezetője online sajtótájékoztatón, a szerdán megjelent éves Makroprudenciális jelentést ismertetve.

A jegybank szerint az MNB makroprudenciális finanszírozási előírásait a bankrendszer továbbra is megfelelő pufferekkel, kedvező forrásszerkezettel teljesíti, így a finanszírozási helyzet nem korlátozza a hitelezés fenntartását.

Az idei jelentés kiemelten foglalkozik a makroprudenciális tőkepufferek, valamint az adósságfék szabályok változásával, az éghajlatváltozás okozta potenciális pénzügyi rendszerkockázatokkal, valamint javaslatokat fogalmaz meg az elsőlakás-vásárlók lakáshoz jutási lehetőségeinek támogatásához a hitelfelvételhez minimálisan szükséges önerő csökkentésével és kitérnek az árnyékbankrendszer helyzetére is.

Szakács János az elmúlt év makroprudenciális intézkedései közül kiemelte: az anticiklikus tőkepufferráta meghatározása során vizsgált indikátorok rövid távon a rendszerkockázatok enyhülését jelzik, ezért az MNB egy évvel – 2024. július 1-re – kitolta az tőkepuffer 0,5 százalékos szinten történő aktiválását.

A kereskedelmiingatlan-hitelezéssel összefüggő kockázatok jelenleg nem tekinthetők túlzott mértékűnek, de előretekintve pénzügyi stabilitási kockázatok épülhetnek fel a piacon – fűzte hozzá.

Az MNB a koronavírus-járvány alatt felfüggesztett, a jelentős problémás piaci kitettséggel rendelkező pénzintézetek számára addicionális tőketartalékképzést előíró rendszerkockázati tőkepuffert 2024. július elsejével újra aktiválja. Várakozásaik szerint az intézkedés inkább preventív jellegű, mivel nem érinti nagy arányban a bankokat.

Szakács János szólt arról is, hogy 2023 elején a nemzetközi banki csődesemények miatt a jegybank megerősítette a bankok likviditási követelményeit. A bankok a likviditásfedezeti ráta (LCR) előírást biztonságos pufferekkel teljesítik, az elmúlt évekhez képest jelentős változás nem történt.

Emlékeztetett, hogy 2022-ben az infláció és a gyors ütemű béremelkedések miatt változtak az adósságfék-szabályok: az MNB megemelte a jövedelmi küszöbértéket havi 500 ezerről 600 ezerre, és az úgynevezett de minimis küszöbértéket 350 ezerről 450 ezerre.

Az MNB a nemzetközi példák alapján azt tervezi, hogy az elsőlakás-vásárlók számára változtatnak az előírt hitelfedezeti limiteken, és a jelenlegi 20 százalékos önerő mértékét tíz százalékra csökkentenék. Egy 30 milliós ingatlan esetében a hitelfelvételhez a saját erő a korábbi 6 milliós összeghez képest megfeleződne – mondta. Az MNB a piaci szereplőkkel egyeztetve 2023 végéig dolgozza ki javaslatait, és a módosítások 2024 első felében léphetnek életbe – tette hozzá.

A jegybank adatai szerint sok, fix kamatozású hitelt felvevő adós „beragadhat a magasabb kamatokba”, ezért a Magyarországon nemzetközileg is magasnak számító hitelkiváltás díjait mérsékelnék. Az MNB az adósságfék előírásokban és a minősített fogyasztóbarát lakáshitelekkel is segítené a hitelkiváltást.

Az MNB számos eszközzel támogatja a zöld átmenetet is. Szakács János rámutatott: a nemzetközi példák is  mutatják, hogy a zöld hiteleknek alacsonyabb a kockázata, ezért támogatásuk rendszerkockázati szempontból is előnyös.

A Zöld Otthon Program kifutását követően az energiahatékony ingatlanok finanszírozása visszaesett a korábbi szintre, ezért az MNB az adósságfékszabályok módosításával is ösztönözné a zöld hitelezés terjedését.

A hazai árnyékbankrendszer makroprudenciális szempontból jelenleg nem jelent érdemi kockázatot, a pénzügyi vállalatok, magántőke alapok által kihelyezett hitel volumene 8,5 százalékot tett ki a teljes állományból, amely alacsonyabb, mint néhány EU-országban.

A jegybank pénzügyi fogyasztóvédelmi tevékenységével is erősítheti a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat – mondta. Tavaly 216 esetben indult vizsgálat. A kiemelt vizsgált területek között szerepel az elmúlt időszakban megnövekedett számú kibercsalások megelőzése – tájékoztatott a főosztályvezető.

(MTI)

---