A magyar gazdaság a magas foglalkoztatási szintnek köszönhetően erős fellendülés közepén jár, ami a béreket, a fogyasztói bizalmat és a belföldi keresletet is növeli. Az OECD új jelentése szerint a gazdaságpolitika célja a gazdasági növekedés meghosszabbítása, a növekedés zöldebbé tétele és a gazdasági előnyök minden magyar közötti megosztásának biztosítása kellene, hogy legyen – olvasható az OECD közleményében.
Az OECD magyar gazdaságról szóló legfrissebb jelentése a jelenlegi bővülés mögötti tényezőket, valamint a kilátásokkal kapcsolatos belső és külső kihívások leküzdését segítő politikákat vizsgálja. Az országtanulmány 2019-re 3,9%-os, 2020-ra pedig 3,3%-os növekedést jelez előre, és a gazdaság erősítését, fenntarthatóságát és befogadóbbá tételét célzó menetrendet vázol fel.
Az országjelentés, melyet Alvaro Pereira, az OECD Közgazdasági Igazgatóságának Országtanulmányi Részlegének igazgatója, és Gion Gábor, pénzügyekért felelős államtitkár mutattak be Budapesten, kiemeli a szakismeretek megszerzését, a mobilitást és a regionális növekedést elősegítő politikák fontosságát. Hangsúlyozza továbbá a népességöregedés kezelésének szükségességét az államháztartásra gyakorolt negatív hatások korlátozásának érdekében, különösen a nyugdíj- és egészségügyi kiadások tekintetében.
„A magyar gazdaság gyors ütemben növekszik, példátlan foglalkoztatási szintekkel, történelmileg alacsony munkanélküliséggel és erős bérnövekedéssel, ami mind hozzájárul a kereslet-vezérelt gazdasági növekedéshez” – mondta Pereira. „Ez a kiváló teljesítmény viszont nem kockázatmentes, különösen a magyar régiók közötti növekvő egyenlőtlenséget miatt. A hosszútávú fenntarthatóság biztosításához olyan politikákra van szükség, amelyek mindenki számára gazdasági lehetőségeket teremtenek.”
Magyarország nyugati és középső része, amely a külföldi befektetések fő kedvezményezettje, és Budapest, amely nagy agglomerációs mivoltából származó előnyöket élvez, gyorsabban nőttek, mint az ország többi része, melyet az alacsony foglalkoztatási szint, a szociális juttatásokban részesülők magas aránya és a regionális és országos ellátási láncokba való elégtelen integráció hátráltat.
Ezen kiegyensúlyozatlan növekedés kivédése érdekében a jelentés azt ajánlja, hogy a központi kormányzat nagyobb önállóságot biztosítson a helyi önkormányzatoknak a helyi gazdaság számára előnyös projektek lebonyolításához. Jobb szakoktatásra és szakképzésre van szükség, ami lehetővé teszi, hogy a tanfolyamok és a tanterv a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodjanak.
A népességöregedés államháztartásra gyakorolt negatív hatásának a kezelésére a tanulmány javasolja, hogy Magyarország 2022-re emelje 65 évre a törvényes nyugdíjkorhatárt, utána pedig kösse azt a várható élettartam alakulásához. A tanulmány továbbá javasolja a korengedményes nyugdíjba vonulás valamennyi lehetőségének megszüntetését és ezzel egyidejûleg egy, minden nyugdíjas számára egy minimális jövedelmet biztosító alapnyugdíj bevezetését.
A tanulmány rámutat arra, hogy az egészségügyre fordított közkiadások csökkentése érdekében javítani kell az egészségügyi rendszer hatékonyságát. Ez érintheti a kórházi tartózkodások csökkentését az ambuláns ápolási szolgáltatások felfuttatásával, a kórházi ellátás kevesebb, de jobban felszerelt és szakosodott kórházakba történő összpontosításával, valamint a különböző hosszútávú gondozási rendszerek integrálásával.
A növekedés zöldebbé tétele és a környezetszennyezés csökkentése érdekében a tanulmány javasolja, hogy az útdíjak és az adók jobban vegyék figyelembe a járművek környezeti hatásait. A dugódíjak és a jobb tömegközlekedés közösen segíthetnek a városi levegő minőségének javításában. A jelentés szerint a nem hatékony és szennyező fűtési rendszerek cseréjét fiskális ösztönzőkkel lehetne elősegíteni.
Az OECD magyar országtanulmányának összefoglalója és főbb következtetései a következő címen érhetőek el: http://www.oecd.org/eco/surveys/hungary-economic-snapshot.
(oecd.org)
Kapcsolódó cikkek:
Közzétették a bővített bértámogatás érintett ágazatainak listáját
2021. március 6.
A katás vállalkozások és az egyéni vállalkozók is mentesülnek a kata, illetve a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége alól márciusban.
Az igazságügyi miniszter egyeztetni fog a Google vezetőivel és a Facebook-kal is tárgyalna
2021. március 5.

Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy egyeztetni fog a Google-lal, és konzultációkat kezdeményez a Facebook és más nagy technológiai cégek vezetőivel is.
310 milliárd forintot profitot termelt tavaly az OTP
2021. március 5.
A járványhelyzettel miatt képzett kockázati tartalék nélkül sokkal nagyobb lenne az OTP eredménye, a bevételei ugyanis 9 százalékkal nőttek tavaly.
Meghosszabbították a Széchenyi Kártya Program kríziskonstrukcióit
2021. március 4.
Az Európai Bizottság vonatkozó előírásával összhangban a krízishitelek minimum 2021. december 31-éig a vállalkozók rendelkezésére állna.-
A BKIK adóvégrehajtási moratóriumot kér a legkiszolgáltatottabbaknak
2021. március 3.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) azt javasolja, hogy az önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévő vállalkozások körében központilag függesszék fel a Főpolgármesteri Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által indított hatósági beszedési megbízások kiadását.