A tavalyi negyedik negyedévben 0,3 százalékra lassult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) szereplő országok GDP-növekedése a harmadik negyedévhez képest, amikor 0,4 százalékos emelkedést jegyeztek fel.
Cikksorozatunk előző részében azt vizsgáltuk meg, milyen feltételek fennállása esetén keletkezik / nem keletkezik jövedelemadó telephely. A második részben abból adunk ízelítőt, hogy milyen nemzetközi fejlemények történtek ebben a kérdéskörben, illetve kitérünk a magyar sajátosságokra is.
Az OECD tagországaiban tavaly nőtt a GDP-arányos adóteher – jelentette be szerdán a szervezet. Az adóbevétel Norvégiában emelkedett és Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 6,0 százalékra emelte Magyarország idei gazdasági növekedési prognózisát az előző, júniusi jelentésben szereplő 4 százalékról; a 2023-ast azonban 2,5 százalékról 1,5 százalékra csökkentette a kedden megjelent, legfrissebb gazdasági előrejelzésében.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) államaiban tavaly decemberben már a nyolcadik egymást követő hónapban csökkent a munkanélküliség, a ráta 5,4 százalékra süllyedt a novemberi 5,5 százalékról.
Nyilvánosságra hozta modellszabályait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a globális minimumadóról, és az EU is kiadta irányelv-tervezetét a minimumadó unión belüli gyakorlatba ültetéséről – hívta fel a figyelmet a Deloitte nemzetközi üzleti tanácsadó.
A tavalyi harmadik negyedévben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban 0,6 százalékpontos volt a növekedés az előző negyedévhez képest.
Az irányelvtervezet meghatározza, miként fogják alkalmazni a gyakorlatban a 15 százalékos tényleges adókulcs elvét az EU-ban; szó van benne kivételekről és postafiók-cégekről is.
Magyarország a járvány utáni gazdasági újraindítást továbbra is adócsökkentések mentén képzeli el, az adópolitika szuverenitását sértő intézkedéseket továbbra sem támogatjuk – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter az Ecofin tanácskozását követően.
Hazánk többek között Ausztriát, Lengyelországot, Németországot és az Egyesült Királyságot is megelőzi az OECD-országok adórendszerének vonzerejét vizsgáló Tax Competitiveness Index idei rangsorában – hívta fel a figyelmet az EY.
A globális bruttó hazai termék az idei második negyedévben már elérte a válság előtti szintet az OECD kimutatása szerint.
A digitalizáció alaposan felforgatja a társaságok működését, iparágakat formál át, amelyet a nemzetközi adórendszer is követni kíván. A globálisan összehangolt lépések az egyes országok szabályozására és adóbevételeire is hatással lesznek, bizonyos lépésekkel a cégek is felkészülhetnek a tervezett változásokkal párhuzamban.
A gazdaság növekedésének üteme gyorsult a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 37 tagállamában, de még így is 0,7 százalékkal elmaradt a válság előtti negyedévhez képest.
Kontinensszinten is érdemi eltérések mutatkoznak a kivetett társasági adó kulcsát illetően. Magyarország a 9 százalékos nominális kulccsal a legalacsonyabb rátájú országok közé tartozik. Az InfoTandem infografikája.
Az Amerikai Egyesült Államokban lezajlott elnökválasztást követően az OECD-nél új lendületet kapott a globális minimumadó-szabályozás (GloBE) kialakítása iránti igény, amelynek legfrissebb látványos fejleményeként 2021. július 1-én 130 ország és joghatóság csatlakozott a nemzetközi adóreform új keretét létrehozó nyilatkozathoz. E keretrendszer fontos eleme a GloBE, s részben erre is hivatkozva nem csatlakozott több ország – így Magyarország sem –a nyilatkozathoz. De mit is jelent pontosan a GLoBE, miért jött létre, milyen hatásokkal járna a bevezetése az EU-ban, illetve Magyarországon – e kérdéseket járja körül a BDO elemzése.
Az OECD csütörtöki ülésén Magyarország nem támogatta a globális minimumadó bevezetését – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.
Korábban 2,6 százalékos GDP-növekedést jelzett előre 2021-re a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), majd javította idei gazdasági növekedési előrejelzését.
Az OECD által közzétett, a COVID-19 vírushelyzet transzferárakra gyakorolt hatásaival foglalkozó útmutatója iránymutatást ad az adózóknak és az adóhatóságnak transzferár kérdésekben.
A világjárvány nyomán a transzferárak kapcsán több a bizonytalanság, mint bármikor korábban. A NAV szakemberei a minap részleteiben is ismertették álláspontjukat a transzferár-szakmával, és megerősítették: az OECD és az adóhatóság korábban közzétett iránymutatásai továbbra is érvényesek.
2021. január 21-én az OECD közzétette az adóegyezményekről és a COVID-19 világjárvány hatásairól szóló átdolgozott iránymutatását („Updated guidance on tax treaties and the impact of the COVID-19 pandemic”, továbbiakban: Átdolgozott útmutató). Az eredeti dokumentum, amely 2020. április 3-án látott világot, a nemzetközi adóegyezmények szabályainak alkalmazását ismertette olyan körülmények között, amikor a határokon át ingázó munkavállalók vagy magánszemélyek olyan államban rekedtek, amely nem a lakóhelyük szerinti állam.
