Online kereskedelem: lassuló növekedés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lassul a növekedés a magyar internetes kiskereskedelemben, ugyanakkor a belföldi online piac bevétele csaknem 18 százalékkal emelkedett 2017-ben az előző évhez képest, így háromszor akkora bővülést ért el, mint a kiskereskedelem – mondta Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője.


 A GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása alapján 2014 óta közlik negyedéves rendszerességgel a magyar online kiskereskedelmi szektor legfrissebb adatait.

Közölték, tavaly az online piac forgalma megközelítette a 365 milliárd forintot, a lassuló növekedés ellenére a magyar piacon működő webáruházak 83 százaléka eredményesebb évet zárt 2017-ben, mint egy évvel korábban.

A teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 4,3 százaléka származik internetes értékesítésből.

A várakozások szerint ebben az évben a tavalyihoz hasonló lehet a növekedés üteme, a kereslet stabil, a 15-18 százalékos bővülés hosszabb távon is fenntartható – jelezte Madar Norbert.

[htmlbox Fogyasztói_adásvétel]

 

A GKI Digital üzletágvezetője ismertette: az internetes értékesítésben a negyedik negyedév a legerősebb, de a forgalom nem folyamatosan nő. Októberben, illetve november elején kivárnak a vásárlók, a black friday akciók hatására a dömping egyre inkább az év végi ünnepek előtti 4-5 hetes időszakra koncentrálódik.

Az adatok szerint jól jelzi a black friday piacalakító hatását, hogy a teljes negyedik negyedéves online költés több mint ötöde, csaknem nettó 27 milliárd forint egy napon realizálódott. Az egész éves, összesített online kiskereskedelmi forgalom 35 százalékát adta az utolsó negyedév.

Tavaly minden korábbinál több cég, a webáruházak 62 százaléka vett részt az akcióban. Az online kiskereskedelmet jellemző koncentráltság miatt ezen a napon is leginkább a legnagyobb webáruházak tudtak érvényesülni. A kisebb kereskedők már inkább kényszerként tekintenek a fekete péntekre, főként a piacvesztés csökkentése miatt kapcsolódnak be – mondta.

Magyarországon körülbelül 3 millió online vásárló van, számuk 5-6 százalékkal nő évről évre. Tavaly az online kiskereskedelmi bővülést már nagyobb mértékben magyarázta a vásárlási gyakoriság növekedése. Várhatóan idén is ez jellemzi majd a piacot, a fejlődést a vásárlási intenzitás fogja igazán meghatározni, nem a vásárlók számának növekedése – fejtette ki Madar Norbert.

Hozzátette, az erős árverseny továbbra is az online szektor jellemzője marad, az e-kereskedők a szolgáltatások minőségével nyerhetik meg a fogyasztókat. Az új belépők és a kisebb kereskedők esetében lehetőséget jelenthet a szakosodás, a specializálódás.

A szakember szerint 2018-ban a növekedés egyik kulcsa a vidékért folytatott verseny sikeressége lesz.

A magyar piacon erős a személyes átvételi lehetőség iránti igény, a teljes online kiskereskedelmi forgalom csaknem 80 százaléka ilyen kereskedésekben realizálódik – mondta.

A fejlesztések ellenére az online kiskereskedelemben továbbra is a készpénzes fizetés a meghatározó, a vásárlások 58 százalékát így fizetik ki.

Madar Norbert elmondta, a világon 10 százalék körüli az online piac aránya a kiskereskedelem egészén belül, az Európai Unióban 5-6 százalékos. A 4,3 százalékos magyar adat nem jelent nagy lemaradást, a GKI Digital üzletágvezetője példaként hozta fel, hogy az arányt javíthatja egyebek mellett az internetes vásárlások arányának növekedése az élelmiszer-kiskereskedelemben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).