Optimisták a kisvállalkozók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Stabil nyolc százalékos árbevétel-növekedéssel, de a korábbiakhoz képest kissé szerényebb, négy százalékos profitnövekedéssel terveznek a cégek idén – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Pénzügyeik jövőbeni alakulását tekintve a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, míg az ágazatok közül az ipar lehet a húzóerő, hiszen itt több mint kétszer magasabb profitbővüléssel számolnak, mint például a szolgáltató szektorban – áll a K&H közleményében.

Az elmúlt másfél évben megszokott magas árbevétel-növekedéssel, emellett viszont alacsonyabb nyereségbővüléssel számolnak a következő egy év során a cégek. „A K&H kkv bizalmi index legutóbbi eredményei azt mutatják, hogy jelenleg a hazai vállalkozások 8%-os árbevétel-növekedésre és 4%-os profitbővülésre számítanak. Ez azt jelenti, hogy a bevétel-növekedés dinamikája stabil és továbbra is kedvező, hiszen több mint egy éve várnak a cégek ilyen magas bevétel-növekedést. Eközben azonban a nyereségbővülés várt mértéke kissé mérséklődött a korábbi 5-6%-hoz képest. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy a cégek már számolnak az infláció növekedése miatt várhatóan emelkedő költségekkel, illetve a bérköltségek emelkedésével” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

Az árbevétel-növekedésre vonatkozó változatlanul optimista hangulat annak köszönhető, hogy a vállalkozások fele 0-6% közötti, egy jelentős részük pedig 6% feletti árbevétel-növekedésre számít idén (41%), és csupán a cégek töredéke (4%) tervez a jelenleginél alacsonyabb bevétellel.

A különböző méretű cégek idei árbevétel várakozásai meglehetősen egységes képet mutatnak. Ismételten a mikrovállalkozások terveznek a legmagasabb bevétel-növekedéssel, holott náluk csökkent leginkább annak várt mértéke (8,7%). A kisvállalkozások gyakorlatilag ugyanolyan mértékű bővülést várnak, mint az előző negyedévben (7,7%) miközben egyedül a középvállalkozások várakozásai javultak 5,5%-ról 8,5%-ra. Ágazati szinten az ipari, építőipari cégek számítanak a legmagasabb, 11,9%-os bevétel-növekedésre. A kereskedelem és a szolgáltató szektor tőlük kissé lemaradva közel azonos – 7,9% és 7% – árbevétel-növekedéssel számol, míg a sort a mezőgazdaság zárja (5%).

Akárcsak az árbevétel tekintetében, a profitbővülés várt mértéke is a mikrovállalkozásoknál a legmagasabb (5%). A kisvállalkozások számolnak a legszerényebb profitnövekedéssel (3,6%), miközben a középvállalkozások várakozásai javultak egyedül, 4%-ról 4,6%-ra. Az ágazatok közül a mezőgazdasági és szolgáltató szektor számít a legszerényebb nyereségbővülésre (2,9% és 3%), miközben a legoptimistább ipari cégek több mint kétszer magasabb profitnövekedést valószínűsítenek (8%).


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.