A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az elmúlt hónapokban a vállalatok és az emberek egyaránt egyre drámaibbnak látták; szeptemberben a fogyasztók körében ez tovább erősödött, az üzleti szférában azonban – az ipar kivételével – javult a hangulat.
A GKI konjunktúraindexe május után júniusban is csökkent 15 havi mélypontra jutva, az üzleti várakozások ismét bő 3, a fogyasztóiak viszont újra mintegy 10 ponttal estek az előző hónaphoz képest.
Decemberben az üzleti szféra nagyon pesszimistán tekintett a magyar gazdaság jövőjére, de a fogyasztók bizakodóbbá váltak – közölte a GKI Gazdaságkutató.
Az áprilisi nagy ugrás után a nyári hónapokban lassan araszolgatott felfelé a GKI konjunktúraindexe, majd szeptemberre stagnálásra váltott.
A Századvég Gazdaságkutató júniusi felmérése szerint a lakossági index mínusz 6,9-ről mínusz 6,2-re emelkedett, míg a vállalkozásoknál szintén mínusz 6,9 pontról mínusz 5,5 pontra emelkedett a mutató a mínusz 100-tól plusz 100-ig terjedő skálán.
A magyarországi vállalkozások bevétele átlagosan 11,4 százalékkal csökkent a koronavírus-járvány okozta válság kezdete óta, de a cégvezetők többsége fellendülést vár, és nem kényszerült elbocsátásokra – közölte a CIB Bank a saját kutatási adataira hivatkozva.
A vállalkozások az elmúlt fél évhez képest kedvezőbben ítélik meg az üzleti klímát, érezhető nagymértékű alkalmazkodókészségük a helyzethez, ugyanakkor várakozásaik továbbra is bizonytalanok – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) az októberi féléves konjunktúra felmérés megállapítását.
Míg az európai cégek 56 százaléka számít egy éven belül recesszióra, a magyar vállalatoknak csak 50 százaléka véli úgy, hogy 2020-ban csökkenhet az ország GDP-je, 45 százalékuk pedig nem idén hanem csak később számít visszaesésre – derül ki az Intrum követeléskezelő nemzetközi felméréséből.
A hazai vállalkozások több mint kilenctizedének kedvezőtlenné váltak az üzleti kilátásai a koronavírus-járvány miatt, miközben csak egynegyedüknek van vészforgatókönyve hasonlóan súlyos helyzetekre. Az InfoTandem infografikája.
A magyarországi cégvezetők többsége a globális és a magyar gazdaság növekedésének egyértelmű lassulására számít 2020-ban – derül ki a PwC magyarországi Vezérigazgató Felméréséből. Miközben saját vállalatuk helyzetét illetően magabiztosak a vezérigazgatók, a tervezésben a borúlátó gazdasági kilátások jelei mutatkoznak: a globális eredményekkel összehasonlítva a vezetők kevésbé számolnak növekedéssel, és többségük már nem számít a vállalati létszám emelkedésére.
A K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint meglehetősen optimistán nyilatkoztak a cégvezetők pénzügyeik idei alakulásáról, különösképp a kereskedelmi szektorban.
Decemberben a GKI konjunktúraindexe hároméves mélypontjára esett, az üzleti várakozások markáns romlásának következményeként, a fogyasztói várakozások azonban, ha csak minimálisan is, de javultak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az export és az ipari termelés csökkenésére, a foglalkoztatás növekedésének a megtorpanására számít a német vállalatok többsége 2020-ban az Institut der deutschen Wirtschaft (IW) gazdaságkutató intézet hétfőn publikált prognózisa alapján.
Novemberben az üzleti várakozások markánsan, a fogyasztók várakozásai pedig minimálisan javultak, így kéthavi csökkenés után jelentősen emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de nem érte el augusztusi szintjét – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Összességében kedvező a hazai gazdaság állapota, így a közeljövőben nem kell váratlan adóváltozásokra számítani – hangzott el az EY 2020-as adóváltozásokról szóló szakmai konferenciáján. A kedvező makrogazdasági környezet a vállalatok döntéseiben és terveiben is tükröződik: a legtöbben bevételnövekedést várnak 2020-tól, és eszközberuházásokat is terveznek – olvasható a cég közleményében.
A vállalkozások továbbra is nagyon kedvezőnek ítélik meg az üzleti klímát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 2817 vállalati vezető válaszából összeállított konjunktúra vizsgálata szerint.
Csökkent a közép-európai régióban a pénzügyi igazgatók optimizmusa egy év alatt, de összességében még mindig bizakodóan tekintenek a jövőbe. A Deloitte friss felmérése szerint a magyar pénzügyi vezetők közül a legtöbben 2,6 és 3,5 százalék közötti GDP-növekedéssel számolnak és kevésbé tartanak a gazdasági bizonytalanságoktól, mint régiós társaik.
Stabil nyolc százalékos árbevétel-növekedéssel, de a korábbiakhoz képest kissé szerényebb, négy százalékos profitnövekedéssel terveznek a cégek idén – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Pénzügyeik jövőbeni alakulását tekintve a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, míg az ágazatok közül az ipar lehet a húzóerő, hiszen itt több mint kétszer magasabb profitbővüléssel számolnak, mint például a szolgáltató szektorban – áll a K&H közleményében.
