Óriásbírságot kaptak a bankok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) november 19-i döntésével tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9 milliárd 488 millió 200 ezer forint összegű bírságot szabott ki. A legnagyobb bírságot kapó OTP bírósághoz fordul.


A GVH közleménye szerint az eljárás 2011. november 23-án indult, s a vizsgálat során kiderült, hogy az érintett vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között valósítottak meg jogsértést.

A GVH döntése szerint az OTP több mint 3,9 milliárd forint bírságot, az Erste 1,7 milliárd forintos, a Kereskedelmi és Hitelbank 983,3 milliós, a CIB Bank 835,4 milliós, az MKB 783 milliós, a Raiffeisen 583,6 milliós, az UniCredit 306,3 milliós, az UCB Ingatlanhitel Zrt. 63,2 milliós, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank 1 millió forintos, a Citibank pedig 800 ezer forintos bírságot kapott.

 

 

A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank magatartását is, vele szemben azonban mellőzte a bírság kiszabását, alapvetően két ok miatt. Egyrészt azért, mert az FHB passzív résztvevője volt a kartellnak. Másrészt pedig azért, mert az FHB-t eddig nem marasztalta el hasonló jogsértés miatt, míg a többi pénzintézet jogsértését a GVH a bankközi jutalékot vizsgáló eljárásban korábban már megállapította.

A versenyhivatal az egyes bankok esetében a 2011. évben az ingatlanfedezetű jelzálog-hitelezésből elért kamat-, jutalék- és díjbevételek összegéből indult ki. A kiszabott bírságok közötti nagyságrendi különbségek abból adódnak, hogy a pénzintézetek ezen bevételei között jelentős különbségek mutatkoznak és az egyes bankok jogsértésben betöltött szerepe is eltérő volt.

A versenyhivatal a rendelkezésére álló információk, különösen okirati bizonyítékok alapján (e-mail levelezések, belső feljegyzések) megállapította, hogy az érintett pénzintézetek egységes, átfogó terv keretében a hitelkiváltás intenzitásának csökkentése és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogása érdekében összehangolták magatartásukat.

Ennek részeként a végtörlesztéssel kapcsolatos stratégiára és az érdeklődő ügyfelekre vonatkozó információkat is megosztottak egymással, emellett egyes bankok kétoldalú egyeztetéseket is tartottak.

A GVH szerint mindezek alkalmasak voltak arra, hogy összehangolják a végtörlesztések korlátozására irányuló egyedi stratégiájukat.

A bírság meghatározásánál súlyosító körülményként értékelte a GVH, hogy az érintett pénzintézetek többsége az összehangolt stratégiát végrehajtotta, valamint azt, hogy a vállalkozások a hazai bankrendszer legnagyobb piaci szereplői, együttes piaci részesedésük meghaladja a 90 százalékot. Felróható továbbá a vállalkozásoknak, hogy összehangolt magatartásuk eltér az elvárható magatartástól, mivel jelentős mértékben korlátozta az érintett pénzintézetek közötti versenyt.

2013. december 5: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2013. december 5.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Program:

  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Dr. Kovács Ferenc adószakértő
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés miatt a bankok veszteségeket szenvedtek el, valamint rövid idő alatt jelentős likviditási, munkaerőforrás és egyéb kapacitási korlátokkal kellett szembenézniük.

A bizonyítási eljárás során kiderült, hogy a bankok részvételével tartott egyeztetéseken résztvevő személy nem a Magyar Cetelem Bank Zrt., hanem a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó UCB Ingatlanhitel Zrt. nevében nyilatkozott. Így ez utóbbi vállalkozás jogsértését állapította meg a GVH, ezzel együtt a Magyar Cetelem Bankkal szemben megszüntette az eljárást.

Az eljárás kettős jogalapon, egyrészt a magyar versenytörvény, másrészt pedig – a tagállami érintettségre tekintettel – az uniós jog alapján volt folyamatban.

Az OTP bírósághoz fordul

Az OTP Bank nem követte el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa által terhére rótt cselekményeket, a határozatban megfogalmazott megállapításokat megalapozatlannak tartja, ezért a bírósághoz fordul – közölte a pénzintézet.  Az OTP semmilyen módon nem hangolta össze stratégiáját más pénzintézetekkel a fix árfolyamú végtörlesztések korlátozása érdekében. A végtörlesztés kapcsán a bank döntései piaci racionalitáson alapultak – olvasható a közleményben.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.