Ötödével drágultak a lakások egy év alatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az első negyedévben éves szinten 20,1 százalékkal drágultak a lakások – derül ki a jegybank lakásárindexéből.

Országos átlagban 4,4 százalékkal nőttek a lakásárak az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest, éves szinten az árnövekedés dinamikája 20,1 százalék volt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán közzétett lakásárindexéből.

A jegybank honlapján közölt negyedéves összefoglaló szerint mind éves szinten, mind az előző negyedévhez képest a vidéki városokban volt a legmagasabb ütemű a drágulás, 24,8 százalék, illetve 8,4 százalék.

Területi bontásban, a közép-és dél-dunántúli régióban éves szinten 27,9 és 27,6 százalékkal, míg a nyugat-dunántúli régióban 21,2 százalékkal nőttek a lakásárak az első negyedévben. Az észak-alföldi régióban 26,9, míg a Dél-Alföldön 22,2 százalékos volt az áremelkedés a tavalyi bázisidőszakhoz képest.

Az észak-magyarországi városokban emelkedtek a legkisebb ütemben az árak, mintegy 20,5 százalékkal.

Negyedéves alapon valamennyi régió városaiban 6 százalékot meghaladó lakásár-emelkedés volt mérhető – derül ki a jelentésből.

A fővárosban a lakásárak növekedési üteme mind éves, mind negyedéves szinten gyorsult az előző negyedévhez képest. 2021 utolsó negyedévében az árak 12,1 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest, negyedéves szinten pedig 1,6 százalékkal nőtt. A lakásárak növekedése az idei első három hónapban tovább gyorsult, éves alapon 16,1, negyedéves alapon pedig 7 százalékos volt.

Az MNB lakásárindexe egyedül a községekben mért visszaesést: az előző negyedévhez képest az árak 5,4 százalékkal csökkentek, míg a bázisidőszakhoz képest 14 százalékkal nőttek 2022 első negyedévében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.