Pénztárgépek: az NGM szerint nem reális alternatíva a számlázás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az adminisztrációs bonyodalmak és a kieső profit miatt a pénztárgépcserével érintett kisvállalkozások nem választják a számlázó programot az új pénztárgép beszerzése helyett – írja közleményében a nemzetgazdasági tárca.
A sajtóban számos hír jelent meg arról, hogy a pénztárgépcserére kötelezett vállalkozások új pénztárgép vásárlása helyett választhatják a számlázó program használatát is, így nem kell feltétlenül online kapcsolatban lenniük az adóhatósággal. A jogszabályok szerint a pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanyoknak elviekben valóban van lehetőségük arra, hogy nyugta helyett minden esetben számlát bocsássanak ki. Azért elviekben, mert a számlakibocsátás során az adóalanynak az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó szabályai szerint kell eljárnia, ami az üzletmenetet jelentősen lassíthatja – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében, amely a kormányzati portálon jelent meg.
A minisztérium emlékeztet: az áfatörvény pontosan meghatározza a kibocsátott számla adattartalmi követelményeit, amelyek szerint magánszemély beszerzők, igénybevevők esetén is a számla kötelező adattartalma egyebek mellett a beszerző, igénybevevő neve és lakcíme. Itt gyakorlati problémát jelenthet, hogy a magánszemély vevő ilyen jellegű adatszolgáltatásra nem kötelezhető, így amennyiben adatainak megadását megtagadja, az ügyletet teljesítő adóalany a törvényi kötelezettségeit csak nyugtakibocsátással teljesítheti. Ez utóbbi esetben viszont a kereskedők és vendéglátósok kötelesek pénztárgéppel kiállítani a nyugtát.
Pankucsi Zoltán adóügyekért felelős helyettes államtitkár úgy véli, a nyugta helyett történő számlakibocsátás nem jelent kockázatot a költségvetési bevételekre, mert a számlázáshoz a nyugtakibocsátásnál szigorúbb előírások kapcsolódnak. Egyúttal figyelmeztetett: a számlakibocsátás a vevő kérésére történik, az eladó nem kényszerítheti a vevőjét személyes adatainak megadására csak azért, hogy gépi nyugta helyett számlát állíthasson ki; ez jogsértő, egyben az üzleti etikával is ellentétes magatartás lenne.
A tömeges számlakibocsátás a gyakorlatban, az áfatörvényben előírt kötelező adattartalom miatt jellemzően hosszabb időt vesz igénybe, mint a nyugtakibocsátás, így a profitérdekelt eladóknak – a számlázással általában együtt járó időveszteség következtében – kevesebb bevételt is eredményezhet. A kasszacserével érintett vállalkozók is hasonlóképpen vélekedhetnek, hiszen már mintegy 190 ezer pénztárgép üzembe helyezéséhez kértek regisztrációs kódot a NAV-tól – olvasható a minisztérium közleményében.
