Pénzügyi szektor: csökkenő veszteség, vegyes kilátások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A pénzügyi vállalkozások szektorának adózás utáni vesztesége 2012-ben az előzetes adatok alapján a 2011. évi 55,9 milliárdról 35,7 milliárd forintra mérséklődött, folytatódott a szektor finanszírozási aktivitásának csökkenése, sajáttőke-pozíciója a folyamatos és jelentős tulajdonosi tőkeemeléseknek köszönhetően jelentősen javult az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) gyorselemzéséből.


A PSZÁF honlapján közzétett elemzés szerint a veszteség a korábbi évekhez hasonlóan néhány nagyobb vállalkozásnál koncentrálódik: a 8 legnagyobb veszteséggel rendelkező cég a teljes veszteség 80 százalékát adja. A nyereséges vállalkozások száma 161, a koncentráció itt alacsonyabb: a 28 legnyereségesebb vállalkozásnál keletkezett a szektor összesített nyereségének 80 százaléka.

Az elemzés szerint a bruttó eszközállomány és az ügyfelekkel szembeni követelések állománya egyaránt több mint 4 százalékkal visszaesett.

Szabadesésben a gépjármű-finanszírozás

A gépjármű-finanszírozás a negyedik negyedévben kiemelkedő mértékben, 7,5 százalékkal csökkent, ez azonban részben szervezeti változás eredménye: egy banki hátterű lízingcég beolvadt a tulajdonos bankba. Ezt a hatást kiszűrve a gépjármű- finanszírozás csökkenése az utolsó negyedévben mintegy 5,4 százalék volt.

Egy év alatt a gépjármű-finanszírozási állományok (hitel és lízing) a beolvadás hatását kiszűrve 18 százalékkal – nominálisan 20 százalékkal – estek vissza. A felügyelet szerint a viszonylag rövidebb futamidő és az új kihelyezések alacsony volumene miatt a gépjármű-finanszírozási állományok további gyors csökkenése várható, ami, figyelembe véve a nem teljesítő állományok magas arányát is, a jövedelmezőség szempontjából lényeges kockázatot jelent.

2013.02.27. – Számítsuk ki együtt a távolléti díjat!

Előadást követő személyes tanácsadás Dr. Kártyás Gáborral!

További infó és jelentkezés >>>

Nőtt az ingatlanhitel-állomány

Az ingatlanfinanszírozásból származó követelések visszaesése 2,5 százalék volt 2012 negyedik negyedévében, az év egészét tekintve azonban ez az állomány 3 százalékkal nőtt. Az ingatlanfinanszírozás növekedésének oka a második negyedévben egy banki tulajdonú pénzügyi vállalkozás által követeléskezelésre átvett nagyobb hitelállomány volt, ezt követően a második félévben az ingatlanfinanszírozással kapcsolatos ügyfélkövetelések tovább csökkentek, a folytatódó követelésvásárlások ellenére is.

Nagy volt a negyedik negyedév vesztesége

A korábbi évekhez hasonlóan a szektor a negyedik negyedévben szenvedte el a legnagyobb adózás utáni veszteséget, 19,7 milliárd forintot, így a tavalyi év előzetes (nem auditált) vesztesége 35,7 milliárd forint (2011-ben 55,9 milliárd forint volt). Az értékvesztés és kockázati céltartalék változása soron nem látszik jelentős növekmény, azonban a nem auditált adatokat fenntartással kell kezelni, mivel az auditorok a válság kitörése óta jelentős további értékvesztés-elszámolást írnak elő.

A szektort 2012-ben a veszteséges működés ellenére negyedévről negyedévre folyamatosan javuló tőkepozíció jellemezte. A piaci szereplők együttes saját tőkéje a negyedik negyedév során jelentősen, 34 milliárd forinttal nőtt, így az év végi záró – nem auditált – sajáttőke-állomány 182,7 milliárd forint volt, ezt azonban az osztalékfizetés csökkenteni fogja. A saját tőke (auditált) állománya 2011 végén 97 milliárd forint volt, a növekmény ehhez képest még az osztalékfizetés várható mértékét figyelembe véve is jelentős – állapítja meg az elemzés.

A szektor szintű sajáttőke-növekmény nagyobbrészt veszteséges vállalkozásoknál keletkezett. Ez azt jelzi, hogy a – főleg hazai banki és külföldi szakmai – tulajdonosok egyrészt elkötelezettek leányvállalataik mellett, másrészt felkészültek a további veszteségekre. A negatív saját tőkével rendelkező társaságok száma 2012 elején még 26 volt, az év végére 14-re csökkent.

27 százalék nem fizet

A szektor nem teljesítő ügyfélköveteléseinek aránya a harmadik negyedéves enyhe csökkenést követően (amit részben követelésértékesítés okozott) a negyedik negyedévben kismértékben emelkedett, visszatérve a június végén mért 27,3 százalékos szintre. A nem teljesítő követelések állománya a negyedik negyedévben a forint svájci frankkal szembeni gyengülése ellenére is csökkent, azonban a teljes követelésállomány visszaesése ennél gyorsabb volt, ami a nem teljesítő kitettségek arányának enyhe növekedését okozta.

A nem teljesítő állomány csökkenéséhez jelentős mértékben járult hozzá egy nagy piaci szereplő által végrehajtott követelésértékesítés és a kapcsolódó veszteségleírás. Ugyanakkor a nem teljesítő ügyfélkövetelések arányának jövőbeni alakulását illetően kedvező jel, hogy a 90 napot nem meghaladó hátralékkal rendelkező állomány az elmúlt három negyedévben – az átstrukturálás miatt hátralékmentessé váló állomány okozta hatás kiszűrése után is – csökkent – tartalmazza az elemzés.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

250 ezer forintra nőhet az ingyenes készpénzfelvételi plafon

250 ezer forint lesz az ingyenes készpénzfelvételi plafon, ha az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága és plenáris ülése is támogatja a Fogyasztóvédelmi Albizottságban egyhangúan megszavazott javaslatot- írja a közösségi média oldalán Tordai Bence független országgyűlési képviselő.

2024. október 30.

Zsugorodik a magyar gazdaság

2024 harmadik negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent a 2023. harmadik negyedévihez képest. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal csökkent.

2024. október 29.

Jönnek a digitális ikrek, de mik is azok?

A digitális ikrek egy olyan fejlett technológia olyan, amely lehetővé teszi a fizikai objektumok, rendszerek vagy folyamatok virtuális másának létrehozását és szimulációját. Ezek a digitális másolatok valós időben gyűjtik és elemzik az adatokat, elősegítve a hatékonyabb döntéshozatalt, a költségek csökkentését és az innovációt.