Pesszimista kkv-k


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarországi kis- és középvállalkozások mintegy kétharmada egyáltalán nem tervez az idén informatikai fejlesztést.

A magyarországi kis- és középvállalkozások mintegy kétharmada egyáltalán nem tervez az idén informatikai fejlesztést. A negatív beruházási hangulat fő oka a gazdasági válság, illetve az ennek nyomán tapasztalható bevételcsökkenés, továbbá az emiatt időszerűvé váló általános költségvisszafogás. A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a hazai kkv-k nem nyitottak a helyettesítő megoldásokra sem. Még nagyobb baj, hogy nem ismerik az uniós pályázati lehetőségeket, vagy egyszerűen csak úgy gondolják, nincs nekik szóló pályázati kiírás.

Még kedvezőtlenebb a kép, ha azt nézzük, hogy az érintett cégek közel fele még a tervezett beruházásokat is visszavonta vagy elhalasztotta. A válság miatt visszamondott projektek régiónként változók, de leginkább Nyugat-Magyarországot érintik, míg a közép-magyarországi és a több mint kétszáz PC-t használó kkv-knál tartani tudják a tervezett IT-beruházásokat.

A visszavont és halasztott beruházások esetében a megkérdezett cégek valamivel több mint fele az általános kiadásmérséklésre hivatkozott, míg a gazdasági helyzet okozta bevételcsökkenés 41 százalékuknál szerepelt elsődleges okként. Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a megkérdezettek 85 százaléka nem is szándékozik kedvezőbb költségű helyettesítő megoldást keresni, vagyis nagy részük nem nyitott az alternatív megoldásokra. Az EU-s források bevonása csupán 38 százalékuknál jöhet szóba, mivel 15 százalékuk egyáltalán nem ismeri, vagy nem járatos azokban, 47 százalékuk pedig úgy gondolja, nem létezik számára megfelelő uniós pályázati kiírás.

Bár a beruházási halasztások és visszavonások okai között csupán 5 százalék hivatkozott a finanszírozási lehetőségek hiányára, mégis, a megkérdezett kis- és középvállalkozások kétharmada úgy tartja, megváltoztatná a beruházási terveit, ha segítséget kapna a finanszírozáshoz. A felmérés egyetlen pontja ad okot némi optimizmusra az IT-megoldásokat szállítók számára, nevezetesen az, hogy a megkérdezettek fele megváltoztatná a visszavont vagy elhalasztott beruházási döntést, ha a vásárlás azonnali költségcsökkentést vagy megtérülést jelentene.

Forrás: Világgazdaság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.