Pörög a hazai gazdaság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jobb lett a harmadik negyedévi növekedési adat a vártnál – derült ki a KSH jelentéséből.


Elsősorban a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítményére hivatkozva második olvasatában 0,3 százalékponttal 3,9 százalékosra emelte a bruttó hazai termék harmadik negyedévi növekedési adatát kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a november 14-én közölt első becsléshez képest.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,1, az előző negyedévhez viszonyítva 0,9 százalékkal nőtt.

Az idei első három negyedévben a GDP volumene 3,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Július-szeptemberben az ipar és a szolgáltatások hozzáadott értékének növekedési üteme felgyorsult az előző negyedévhez mérten. Az ipar teljesítménye a második negyedévi 2,9 százalék után 3,7, százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit, ezen belül a feldolgozóipar növekedése 3,7 százalékosról 4,9 százalékra emelkedett. A szolgáltatások hozzáadott értéke az előző negyedévi 2,9 százalékos emelkedése 3,8 százalékosra nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 6,8 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 4,7 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,6 százalékkal nagyobb lett, ugyanis a hitel- és betétállomány bővülése miatt a díjak és jutalékok emelkedtek. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,5 százalékkal csökkent.

Az építőipar teljesítménye 28,3 százalékkal emelkedett. 

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.

Termelési oldalról a GDP harmadik negyedévi 3,9 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,0, az ipar 0,8 és az építőipar 1,0 százalékponttal járult hozzá, a mezőgazdaság 0,6 százalékponttal csökkentette a GDP növekedési ütemét.

 

Felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,7 százalékkal emelkedett. A kiadási csoportok közül átlagot meghaladóan emelkedtek a vásárlások a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a vendéglátás, szálláshelyszolgáltatás, valamint az egyéb szolgáltatások terén.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházások 20,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a készletek változását is magába foglaló bruttó felhalmozás 19,0 százalékkal nőtt.

Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmében 686 milliárd forint aktívum keletkezett, az export 4,5 százalékkal az import 9,3 százalékkal nőtt. Az áruforgalomban a kivitel 5,3, a behozatal 9,9 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások külkereskedelmében – az idegenforgalmat is beleértve – az export 2,0, az import 6,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Felhasználási oldalon a háztartások vásárolt fogyasztása 2,1, a beruházások 4,3 százalékponttal járultak hozzá növekedéshez, míg a nettó export 3,2 százalékponttal csökkentette a gazdaság teljesítményét.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 17.

Július elsején indul az otthonfelújítási program

Július elsején indul az otthonfelújítási program, hosszabb futamidővel és többféle tevékenységre igényelhető támogatás – közölte az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.

2024. június 14.

Még mindig sokan mondanak le a nyaralásról

Nagyon vegyes a kép az utazási tervek terén. Összességében javult a középkorúak utazási helyzete, és akik terveznek nyaralást, azok többet szánnak erre a K&H biztos jövő index szerint, de a koronavírus járvány utáni időszakhoz képest még mindig visszafogottnak mondható az utazási kedv. Ráadásul még mindig sokan vannak, akik a pénzhiány miatt nem tudnak hosszabb vakációt beiktatni: a válaszadók 71 százalékánál ez az indok. Ez az arány nem sokkal alacsonyabb a tavalyi 77 százaléknál, viszont még mindig jóval meghaladja a tavalyelőtti 58 százalékos arányt.