PwC: a vállalatok közel harmadának nincs terve válsághelyzetekre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Technológiai malőrök, kiberbűnözés, természeti katasztrófák – a cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a jövőben szembe kell néznie válsághelyzettel és majdnem 70 százalékuk már meg is tapasztalt ilyen esetet. Erre vonatkozó tervvel azonban 29 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik – derül ki a PwC kutatásából, olvasható a cég közleményében.

A PwC 2019-es globális válságfelmérése 2084 vezető tisztségviselőjével folytatott beszélgetés alapján készült különböző méretű szervezeteknél, 25 iparágban, 43 országban.

Csaknem az összes megkérdezett cégvezető (95%) számít arra, hogy vállalata a jövőben válsághelyzetbe kerülhet, 69 százalékuk pedig már keresztülment valamilyen krízisen az elmúlt öt évben.

A leggyakoribbak a pénzügyi likviditással és a technológiai hibákkal kapcsolatos válságok, ezek a válaszadók 23%-ánál már előfordultak.

Az 5000 vagy annál több alkalmazottat foglalkoztató cégeket érintő válsághelyzetek leginkább a kiberbűnözéssel (26%), a természeti katasztrófákkal (22%) vagy a vezetők általi (17%), illetve etikai vétségekkel (16%) kapcsolatosak, beleértve a csalást, a korrupciót és más vállalati visszaélést.

Forrás: PwC

A felmérés 19 lehetséges válságot kiváltó tényezőt vizsgált, amelyek hét nagyobb kategóriába sorolhatók: operatív, technológiai, humanitárius, pénzügyi, jogi, humántőke és hírnévvel kapcsolatos válság. Ezek közül a legtöbb cég által átélt típus a működési, tehát operatív válság, ez már 53%-ukat elérte legalább egyszer. A technológiai problémákkal és a kiberbűnözéssel kapcsolatos technológiai válságot a válaszadók egyharmada említette, ezt követi szorosan a humanitárius (29%) és a jogi (28%) válságkategória.

„Az adott válságot nem az asztalfiókban tartott tervek, hanem az emberek oldják meg. Éppen ezért a kidolgozott válságkezelő terv mellett kiemelten fontos, hogy felkészítsük a kollégáinkat a váratlan helyzetek megoldására” – mondta Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kiberbiztonsági szolgáltatásokért felelős igazgatója.

A felmérés eredményei alapján a vállalatok a következő lépésekkel képesek versenyelőnyt teremteni válság idején:

  • Még a válság bekövetkezte előtt rendeljünk megfelelő költségvetési forrásokat a válságkezeléshez.
  • Legyen kipróbált folyamatunk ezekre az esetekre.
  • Alkalmazzunk tényalapú megközelítést – és vonjuk be a legfontosabb érintetteket.
  • Végezzünk okfeltáró elemzést – majd kövessük is nyomon azt.
  • Cselekedjünk csapatként és ragaszkodjunk vállalati értékeinkhez.

„A válsághelyzetek szimulálása, ezekre való felkészülés jelentheti a különbséget a hatékony kárminimalizálás és a jelentős pénzügyi, jogi vagy reputációs veszteségek között” – hívta fel a figyelmet Agárdy Balázs, a PwC Magyarország krízismenedzsment szakértője.


Kapcsolódó cikkek

2019. augusztus 16.

PwC: Tajvan húz hasznot a kínai-amerikai kereskedelmi háborúból

Mennyivel csökkent az Egyesült Államokba érkező kínai import és mely gazdaságoknak teremt ez lehetőséget? Melyik ázsiai gazdaság lesz egyre versenyképesebb Kínához képest, és milyen hatással van a vámok emelkedése az árukereskedelemre és a feldolgozóiparra? -e kérdésekre igyekszik válaszokat adni az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében a PwC.
2019. március 6.

PwC: csökkent a vállalatvezetők optimizmusa

Az egy évvel korábbi szinthez képest visszafogottabb a bizakodás a világ- és a helyi gazdaság növekedési ütemével kapcsolatban a vezérigazgatók körében. Ennek ellenére a saját cégük sikereit illetően továbbra is magabiztosak a vezetők, mindezt a működési hatékonyság növelésével, innovációval és az emberi erőforrás bővítésével kívánják elérni. Világszerte és Magyarországon is konszenzus van az adatok döntéshozatalban játszott meghatározó szerepéről, azok minőségével és teljeskörűségével viszont csak kevesen elégedettek. A mesterséges intelligenciára úgy tekintenek, mint ami öt éven belül jelentősen megváltoztatja majd az üzleti tevékenységet.